A 2-es típusú diabétesz átmeneti remissziója
Nagyobb arányban érhető el a 2-es típusú cukorbetegség remissziója, ha a beteg 6 hónapon keresztül szigorú szénhidrátszegény diétát követ– mindezt nem kívánt hatások nélkül.
A The BMJ egyik közleménye szerint nagyobb arányban érhető el a 2-es típusú cukorbetegség remissziója, ha a beteg 6 hónapon keresztül szigorú szénhidrátszegény diétát követ, mint más ajánlott diéták mellett. A szerzők hangsúlyozzák,hogy bár a diétából adódó előnyök 12 hónap múltán csökkennek, de a diabéteszgondozást végző orvosok mérlegelhetik, hogy ennek ellenére javasolják a 6 hónapos szigorú szénhidrátszegény diétát betegeiknek. Figyelmeztetnek arra is, hogy ez a típusú étrendi korlátozás csak aktív monitorozással, a gyógyszeres kezelés szükség szerinti korrekciójával vezethető be.
Már régóta ismert, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kezelésének esszenciális eleme a megfelelő étrend követése. Ám továbbra sem egyértelmű, melyik diéta választandó erre a célra, és az egymásnak ellentmondó korábbi vizsgálatok sem segítenek eligazodni a kérdésben.
A vitás pontok tisztázására egy nemzetközi kutatócsoport elemezte a szénhidrátban szegény diéták (LCD, low carbohydrate diet) és a szénhidrátban igen szegény (VLCD, very low carbohydrate diet) hatását, kontroll- (általában zsírszegény) diétákkal összehasonlítva. Következtetéseik alapját 23, részben már publikált, részben nyilvánosságra még nem hozott véletlen besorolásos vizsgálat (n = 23) adatai képezték, melyekben összesen 1357 fő vett részt.
Azokat a diétákat minősítették LCD-nek, melyekben a napi kalóriabevitel kevesebb mint 26%-a származott szénhidrátokból, míg VLCD-k esetében ez az arány mindössze max. 10% lehetett. Olyan vizsgálatokat vontak be az elemzésbe, melyekben a diétákat legalább 12 héten át alkalmazták 2-es típusú diabéteszben szenvedő felnőtt cukorbetegeknél (az átlagéletkor az egyes vizsgálatokban 47 év és 67 év közé esett).
A kimeneteleket 6 és 12 hónap elteltével értékelték. Kimenetelnek tekintették az alábbiakat: a diabétesz remissziója (a vércukorszint csökkenése gyógyszeres kezeléssel vagy anélkül), testsúlycsökkenés, nem kívánt hatások és egészséggel kapcsolatos életminőség.
Bár a vizsgálatok felépítése eltért egymástól, és minőségüket tekintve sem voltak egységesek, mégis megvalósítható volt az adatok összevetése.
Az alacsony vagy közepes erősségű bizonyítékok alapján azt találták, hogy LCD alkalmazása mellett 6 hónap múltán nagyobb arányban következett be a diabétesz remissziója, mint a kontrollnak tekintett diéták mellett, mindez nem kívánt kísérőjelenségek nélkül.
Nyolc közepes bizonyosságú vizsgálat összesen 264 résztvevőjének adatai alapján például megállapították, hogy a LCD-t követő betegek körében átlagosan 32%-kal csökkent a kockázat. LCD mellett ugyanakkor 6 hónap alatt jelentősebb testsúlycsökkenés volt elérhető, kevesebb gyógyszerre volt szükség, és javult a trigliceridek szintje is.
Az előnyök azonban 12 hónap elteltével csökkennek, ami egybecseng más vizsgálatok tapasztalataival, ugyanakkor vannak arra utaló bizonyítékok is, hogy 12 hónap múltán az életminőség és a koleszterinszintek is romlanak. A szerzők hangsúlyozzák, hogy következtetéseik gyenge vagy közepes bizonyosságú adatokon alapulnak. Mindezek ellenére a rövid távú LCD alkalmazását megfontolásra érdemesnek tartják a klinikusok számára a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy e szigoú étrendi korlátozás mellett mindenképp szükséges az aktív monitorozás és a gyógyszerelés esetleges korrekciója.
A szerzők hosszú távú, jól megtervezett, kalóriakontrollált randomizált vizsgálatokat tartanak szükségesnek annak tisztázására, hogy az LCD hosszabb távon miként befolyásolja a testsúlycsökkenést és a diabétesz remisszióját, valamint a kardiovaszkuláris mortalitást és morbiditást.
