hirdetés
hirdetés

A hús és a sajt olyan káros lehet, mint a dohányzás

A nagy fehérjetartalmú étrend a középkorúakban majdnem kétszeresére növeli a halálozás és négyszeresére a rákos halálozás valószínűségét. 65 éves kor felett viszont előnyös a mérsékelt fehérjefogyasztás. 

hirdetés

Korábban még soha nem mutattak ki korrelációt a nagy fehérjefogyasztás és a halálozás kockázata között, most viszont egy új vizsgálatban, amelyben felnőttek egy nagy csoportját követték majdnem két évtizedig, azt találták, hogy a sok állati fehérjét tartalmazó étrend fogyasztása a középkorúakban négyszeresre növeli a rákos halálozás kockázatát a kevés fehérjét fogyasztó személyekhez képest – ez a halálozásnövekedés a dohányzás hatásához hasonlít.

„Téves hiedelem, hogy mivel valamennyien eszünk, egyszerű dolog megérteni a táplálkozást. A kérdés nem az, hogy egy bizonyos étrend mellett jól érezzük-e magunkat három napig, hanem hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy megérjük a 100. életévünket” – mondta a vizsgálat vezető kutatója, dr. Valter Longo, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) biogerontológus professzora.

A sok fehérje fogyasztása nem csak a rákos halálozást növeli drámaian, de azokban a középkorúakban, akik sok állati eredetű fehérjét esznek – köztük húst, tejet és sajtot – általában véve is nagyobb a halálozás kockázata – ezt mutatta ki a vizsgálat, amelyet március 4-én a Cell Metabolism közölt (teljes közlemény). A fehérjekedvelők minden okú halálozása a 18 éves követés alatt 74%-kal nagyobb volt, mint a kevés fehérjét evőké, és diabéteszes halálozásuk is többszörösen meghaladta a kevés fehérjét fogyasztókét.

Az azonban, hogy mennyi fehérjét kellene ennünk, ellentmondásos kérdés, amelyet még zavarosabbá tesznek az olyan fehérjedús étrendek, mint a paleo és az Atkins. A mostani vizsgálat előtt a kutatók még soha nem mutattak ki korrelációt a nagy fehérjefogyasztás és a halálozás kockázata között.

A jelen vizsgálatban nem úgy tekintettek a felnőtt korra, mint egy egységes időszakra; figyelembe vették, hogy miként változnak életműködéseink az öregedéssel, és hogy a középkorúak döntései hogyan befolyásolják a további életet. Azaz: ami egy adott életkorban jó hatású ránk nézve, az egy másikban káros lehet. A fehérje szabályozza az IGF-I növekedési hormont, amely szerepet játszik a növekedésben, de érzékenyebbé tesz minket a rákra is. 65 éves kor után drámaian csökken az IGF-I szintje, ami izomveszteséghez és testi gyengeséghez vezethet. A mostani vizsgálat kimutatta, hogy míg a középkorúakban nagyon káros a sok fehérje bevitele, az idősekben viszont védő hatású: azok a 65 évesnél idősebb személyek, akik mérsékelt vagy nagy fehérjetartalmú étrenden éltek, védettebbek voltak a betegségekkel szemben.

A mostani vizsgálatba dr. Longo és munkatársai egy dr. Longo által végzett korábbi, az IGF-I-re vonatkozó kutatás nyomán kezdtek bele. Abban egy ecuadori kohorsz vett részt, akikben ritka volt a rák és a diabétesz, egy olyan genetikai mutáció miatt, amely csökkentette IGF-I szintjüket; a kohorsz minden tagja alacsonyabb volt 1,5 méternél.

Igen lényeges, hogy a kutatók azt találták, hogy a növényi eredetű fehérjéknek (pl. a babban levőknek) nincs olyan hatásuk a halálozásra, mint az állati fehérjéknek. A rák és a halálozás gyakoriságát nem befolyásolta a szénhidrát- és a zsírfogyasztás sem, ami azt jelzi, hogy a fő bűnös az állati fehérje.

„Az amerikaiak többsége mintegy kétszer annyi fehérjét eszik, mint amennyit kellene; úgy látszik, hogy a legelőnyösebb változás az lenne, ha csökkentenék a napi fehérjebevitelt, főként az állati eredetű fehérjéét…De nem szabad túlzásba esni: csak vékony határ választja el a védett állapotot a fehérjehiányos táplálkozástól” – figyelmeztetett dr. Longo.

A vizsgálat eredményei alátámasztják több vezető egészségügyi szervezet ajánlását, amely szerint a középkorúaknak naponta mintegy 0,8 g/testsúlykg fehérjét ajánlott fogyasztaniuk. Így például egy 59 kg-os személynek 45–50 g fehérjét kell naponta ennie, főként növényi eredetűeket (pl. hüvelyesekből származóakat).

A kutatók úgy definiálták a nagy fehérjetartalmú étrendet, hogy ennél a kalóriák legalább 20%-a állati vagy növényi fehérjéből származik. A mérsékelt fehérjetartalmú étrend esetén a kalóriák 10–19%-a származik fehérjéből, és az alacsony fehérjetartalmú étrendnél 10%-nál kevesebb ez az érték.

A középkorúakban már a mérsékelt fehérjetartalmú étrend is káros hatású. A vizsgálatban résztvevő 6318 50 év fölötti személy átlagos fehérjebevitele a napi összes kalória mintegy 16%-a volt, s ennek kétharmadát állati fehérjék tették ki – ez megfelel az országos fehérjefogyasztásnak. Azokban a középkorúakban, akik mérsékelt mennyiségű fehérjét ettek, még mindig háromszor akkora volt a rákos halálozás valószínűsége, mint a kevés fehérjét fogyasztókban.

A vizsgált személyek egy véletlenszerűen kiválasztott kisebb csoportjában – 2253 személyben – közvetlenül is megmérték az IGF-I növekedési hormon szintjét. Az eredmények szerint a sok fehérjét fogyasztók körében az IGF-I szint minden 10 ng/ml-es emelkedése 9%-kal növelte a rákos halálozás kockázatát a kevés fehérjét fogyasztókhoz képest. Ez alátámasztotta azt a korábbi eredményt, amely szerint kapcsolat van az IGF-I szint és a rák kockázata között.

„Életében valamikor szinte mindenkiben található egy rákos vagy prekancerózus sejt. A kérdés az, hogy rákká alakul-e. Az derült ki, hogy az ezt meghatározó egyik legfontosabb tényező a fehérjebevitel” – vonta le a következtetést dr. Longo.

Forrás: Science Daily

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.