A szerkesztőbizottságtól

Tisztelt Kolléganők és Kollégák!

Folyóiratunk mostani számában Paál Tamás professzor úr igen fontos tanulmányával nyitjuk meg cikkeink sorát. Paál professzor – a téma legavatottabb hazai szakértője – részletesen tájékoztat bennünket a generikus gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekről. Bizonyára igaz, ugyanakkor indokolatlan, hogy az orvosok jelentős része idegenkedik a generikus gyógyszerek alkalmazásától, talán legfőképpen azért, mert nem ismerik a rendkívül szigorú kritériumokat, amelyek alapján egy generikum Magyarországon a piacra kerülhet. A tanulmányból részletesen megismerhetik azokat a módszereket, amelyek a teljes biztonságot szavatolják a generikumok egyenértékűsége vonatkozásában. Az érdeksérelmek ellenére a magyar egészségügyben nem lehet megkerülni a generikus gyógyszerek eddiginél szélesebb körű használatát – többek között annak érdekében is szükség van erre, hogy az egészségpénztár minél több innovatív gyógyszert fogadhasson be. Paál professzor úr számos személyes élményét felidézve, élvezetesen világítja meg számunka ezt a kérdést, nagyon ajánlom mindannyiuknak a cikk elolvasását!
Mostani számunk szimpóziuma a nukleáris medicina – régebbi nevén: izotópdiagnosztika – aktuális kérdéseivel foglalkozik. A bevezetőt Galuska László professzor úr írta, és ő kommentálta a kitűnő német szerzők által a ma elérhető nukleáris diagnosztikai módszerekről írt részletes ismertetést. Külön cikkben is olvashatnak a pozitronemissziós tomográfiáról (PET), melynek aktualitását a nemrég beüzemelt második hazai készülék befogadása adja; ehhez a cikkhez Györke Tamás főorvos úr írt kimerítő, a hazai viszonyokat részletesen ismertető kommentárt.
A napi klinikai gyakorlat számára fontos kérdésekről olvashatnak következő cikkeinkben. A stroke gyakoriságának növekedésével egyre fontosabbá válik a betegek korai ellátása lehetőség szerint megfelelően felszerelt és képzett személyzettel működő osztályon. Sajnos még ma is tartja magát az az orvosi hiedelem, hogy a stroke-ot elszenvedett beteg vérnyomását azonnal normalizálni kell. Ez igaz a vérzéses eredetű agyi katasztrófákra, de ezek az összes gutaütésnek legfeljebb a 10%-át teszik ki. A stroke-ok többsége trombotikus vagy emboliás eredetű; és az ilyen esetekben katasztrofális következményekkel járhat, ha drasztikus vérnyomáscsökkentéssel tovább rontjuk az elhalt góc körüli, még életképes sejteket tartalmazó penumbra vérellátását. A hazai stroke-ellenes program meghirdetője, Nagy Zoltán professzor úr rövid kommentárjában felhívja a figyelmet erre az anomáliára, a kérdés iránt érdeklődő kollégákat viszont arra biztatom, hogy az ide vonatkozó szakmai irányelveket tanulmányozzák. Bár nemzetközi viszonylatban sincs még teljesen egységes álláspont, biztos, hogy akut thromboemboliás stroke esetén 200/110 Hgmm felett (egyesek szerint még magasabb értéknél) szabad csak elővenni a vérnyomáscsökkentő szereket.
Szinte napról napra nő a refluxbetegségben szenvedők száma, kiknek döntő többsége ma már eredményesen kezelhető, és csak az ezzel foglalkozó szakemberek látják azt a 20–30%-nyi beteget, akik a korszerű savcsökkentő szerek használata ellenére sem gyógyulnak. Ezekről a „gyengén savas” és „nem savas” GORB-ban szenvedő betegekről, felismerésükről és kezelésükről olvashatnak a német szerzők tollából származó cikkben, melyet Rosztóczy András tanár úr részletes kommentárja egészít ki. Csak marginálisan kapcsolódik ehhez a témához az aszpirin kardiovaszkuláris prevencióban betöltött szerepe, melyről számos nemzetközi felmérés alapján ma már kiegyensúlyozott állásfoglalást lehet kialakítani. Úgy tűnik, hogy az aszpirin alkalmazása továbbra is csak akkor indokolt, ha a 10 éves kardiovaszkuláris kockázat 10% felett van, mert ennél kisebb kockázat esetén túlsúlyba kerülhetnek a vérzéses szövődmények. Hogy a kérdés mennyire nincs véglegesen eldöntve, jól érzékelhetik Kiss Róbert Gábor docens úr értő kommentárjából.
Meggyőződésem, hogy az inkontinencia sokkal gyakoribb panasz, mint amilyen gyakran az orvosok tudomást szereznek róla. A felmérések szerint postmenopausában a nők közel felének cseppen el olykor a vizelete, elsősorban terhelés hatására. Számos ábrát tartalmazó, kitűnő cikkünk és Buzogány István főorvos úr kommentárja számos gyakorlati kérdésben fog Önöknek eligazítást adni. Ugyancsak kitűnő tanulmányt olvashatnak a személyiségzavarok felismeréséről és kezeléséről. Ezek a betegségek is sokkal gyakoribbak, mint azt a statisztikák alapján gondolhatnánk. Simon Lajos docens úr kitűnő, részletes kommentárja segíteni fogja olvasóinkat ezeknek a zavaroknak a felismerésében.
Igen fontos kérdést taglal a diabeteses betegek koleszterincsökkentő terápiáját összefoglaló cikkünk és Gerő László professzor úrnak a legújabb adatokat is ismertető kommentárja. Hazánkban a sztatinok most már megfelelő támogatásban részesülnek (bár kérdés, hogy meddig), és ez az orvosok szokásaiban kissé megbontotta az egyensúlyt; az itt olvasható gondolatok a fibrátok alkalmazásának lehetőségét fogják szélesíteni.
Felhívom a figyelmüket állandó rovatainkra is; ezek egy részét folyóiratunk ezúttal terjedelmi okok miatt nélkülözni kényszerül, de kívánom Önöknek, hogy így is napi munkájuk hasznára forgassák.