hirdetés

A sztatinok megszakítják a diabétesz és a koronáriabetegség közti kapcsolatot

Egyre inkább megkérdőjeleződik az a bevett felfogás, hogy a diabétesz a koronáriabetegség jelentős, a korábbi szívinfarktussal azonos súlyú rizikófaktora. Egyes szakértők ma azt mondják, hogy bár a diabétesz növeli a kardiovaszkuláris események kockázatát, de korántsem olyan mértékben, mint a korábbi koronáriabetegség.

hirdetés

Ennek egyik oka az lehet, hogy széles körben használják a sztatinokat, amelyek tompítják a hiperglikémiának a kardiovaszkuláris betegségre gyakorolt hatását azáltal, hogy csökkentik a „kockázati egyenletben” szereplő LDL-koleszterin szintjét.

Az Amerikai Szív Szövetség Los Angeles-i tudományos ülésén dr. Lawrence Leiter, torontói endokrinológus áttekintette a diabétesz-koronáriabetegség kapcsolat történetét. A gondolatot egy 1998-as, a NEJM-ben megjelent közlemény vetette fel először, amelyben finnországi adatok elemzése azt mutatta, hogy a szívinfarktus gyakorisága az olyan betegekben, akiknek diabéteszük volt, de korábbi szívinfarktusuk nem, nagyjából ugyanolyan volt, mint azokban, akinek volt korábbi szívinfarktusuk, de nem voltak cukorbetegek (a gyakoriság kb. 20% volt 7 év alatt).

Ezután több későbbi vizsgálat eredményei is alátámasztották ezt a mintázatot, és a diabéteszt az USA egyik 2002-es irányelvében már a koronáriabetegség korábbi szívinfarktussal egyenértékű rizikófaktoraként említették; még több olyan vizsgálat volt azonban, ami valami mást mutatott: azt ugyanis, hogy a szívinfarktus kockázatát sokkal jobban növeli a korábbi szívinfarktus, mint a diabétesz. Dr. Leiter példaként egy 2012-ben, a Lancetben megjelent közleményt idézett, amelyben több mint 1,2 millió kanadai, albertai lakos 4 éves utánkövetésének eredményeit ismertették. Azokban, akiknek korábban már volt szívinfarktusuk, 19/1000 személyév gyakorisággal alakult ki szívinfarktus, míg a diabéteszesekben csak 5/1000 személyév volt ez az érték.

Dr. Leiter azt mondta, hogy a félrevezető 1998-as eredmény, aminek alapján a diabéteszt a korábbi szívinfarktussal azonos súlyú rizikófaktornak nyilvánították, abból származhatott, hogy éppen Finnországban, egy olyan országban végezték a vizsgálatot, ahol nagy a koronáriabetegség gyakorisága (és hozzátehette volna, hogy a magas LDL-koleszterin szint is). „A diabéteszesekben nagy a kardiovaszkuláris betegség kockázata, de nem tekinthető olyan nagy kockázatnak, mint amilyen a korábbi szívinfarktus” – mondta. Ugyanakkor nagyon erősen javasolta a sztatinok használatát a diabéteszesekben, hogy ezzel csökkentsék a koronáriabetegség rizikóját. „Mivel a sztatinok ára jelentősen csökkent és biztonságosak is, bizton állítható, hogy nem kell a diabéteszeseket sztatint kapó és nem kapó csoportokra osztani.”

Dr. Leiter álláspontját egy, a diabétesz és a kardiovaszkuláris betegség kapcsolatával foglalkozó beszélgetés is megerősítette, ahol az USA-beli, rochesteri dr. Thomas Pearson, a preventív orvoslás szakértője a következő paradoxont vetette fel: „Ha a diabétesz és a kardiovaszkuláris betegség között olyan szoros a kapcsolat, akkor hogy lehet az, hogy az USA-ban az utóbbi 40 évben drámaian emelkedett a kövérség és a diabétesz prevalenciája, miközben a kardiovaszkuláris betegségeké csökkent?”

Dr. Pearson ezt a sztatinokkal és talán bizonyos étrendi változásokkal magyarázza. „Az ateroszklerózis fő meghatározója az LDL-koleszterin; ha ennek szintje csökken, ez ellene hat a diabétesz és a kövérség okozta rizikófaktoroknak” – mondta. Dr. Pearson egy 2005-ös országos, nagy vizsgálatot idézett, amelyben azt mutatták ki, hogy 1960 és 2000 között a kövér (testtömegindex: ≥30 kg/m2) személyekben a magas teljes koleszterinszint (≥6,2 mmol/l) gyakorisága kevesebb mint a felére csökkent, 39%-ról 18%-ra.

Dr. Pearson beszélt egy epidemiológiai vizsgálatról is, amelyben maga is részt vett, s amelynek során Grenadában, egy karib-tengeri szigeten vizsgálták a diabétesz prevalenciáját és az LDL-koleszterin szintet. Grenadában gyakorlatilag nem fordul elő koronáriabetegség, egyetlen kardiológus sem praktizál ott, s bár dr. Pearson 3 éven keresett valakit, akinek szívinfarktusa volt, egy ilyet sem talált. Ez a helyzet ott annak ellenére, hogy a középkorú nők átlagos testtömegindexe 30 kg/m2 (ami azt jelenti, hogy felük kövér), és az 55 és 64 év közötti férfiak 16%-ának és az ugyanilyen korú nők 30%-ának diabétesze van. Átlagos LDL-koleszterin szintjük azonban csak 3,36 mmol/l, ami viszonylag alacsony érték.

„Grenada populációjában alacsony az LDL-koleszterin szint, s ez láthatóan kivédi a diabétesz kardiovaszkuláris hatását. Vagyis ha az LDL-koleszterint sikerül normális szinten tartani, akkor nem jön létre ateroszklerózis, s makrovaszkuláris szempontból a diabétesznek, a kövérségnek és a magas vérnyomásnak nincs nagy jelentősége, mivel hiányzik az az ateroszklerotikus szubsztrát, amelyre hatni tudnának” – foglalta össze dr. Pearson.

Forrás: Internal Medicine News

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.