hirdetés

A tesztoszteronkezelés nem okoz vénás tromboembóliát

A tesztoszteronpótló kezelés nem növeli a vénás tromboembólia kockázatát, bármilyen formában és bármilyen hosszan alkalmazzák is azt.

hirdetés

Egy, a Mayo Clinic Proceedings online kiadása közölt nagy, retrospektív, esetkontrollos vizsgálat kimutatta, hogy a tesztoszteronpótló kezelésen átesett férfiakban nem nőtt meg a vénás tromboembólia (VTE) kockázata, s ez független volt attól, hogy milyen módon juttatták be a szervezetbe a tesztoszteront, s hogy milyen időszakot vizsgáltak.

Azoknak a férfiaknak a körében, akik egy vénás tromboembóliát követő 15 napon belül kezdték meg a tesztoszteron kezelést, 10%-kal kisebb volt a VTE kockázata, mint azokban, akik nem kaptak tesztoszteront (e különbség nem volt szignifikáns). A két csoport esélyhányadosát nem befolyásolta, hogy a tesztoszteront helyileg, transzdermálisan vagy intramuszkulárisan alkalmazták.Nem befolyásolta a VTE kockázatát az sem, ha hosszabb ideig, 30 vagy 60 napig alkalmazták a tesztoszteront – írták Jacques Baillargeon, PhD (Texasi Egyetem, Galveston, USA) és munkatársai.

„Sok egyértelműen hipogonád férfi fél a tesztoszteronpótló kezeléstől, és vannak olyan orvosok is, akik a korábbi bizonyítékok miatt nem szívesen írják elő….Tudnunk kell, hogy a valódi hipogonadizmus esetén kockázattal jár, ha nem alkalmaznak tesztoszteron terápiát. Ekkor nagyobb lesz az oszteoporózis, a szexuális diszfunkció és az elhízás kockázata, csökken az izomtömeg, és metabolikus szindróma vagy kardiovaszkuláris betegség alakulhat ki” – mondta dr. Baillargeon.

Ez az első olyan vizsgálat, amely egyértelműen kimutatta, hogy hipogonadizmus esetén mi a helyzet a VTE-vel. A korábbi, erre irányuló vizsgálatok vagy kicsik voltak, vagy nem vették figyelembe a zavaró változókat, például a protrombotikus gyógyszereket. A mostani vizsgálatban nem csak nagyon sok személy vett részt, de igen alaposan szelektálták az adatokat, s így pontosabb kép alakulhatott ki a VTE és a tesztoszteronkezelés kapcsolatáról.

Az USA-ban a középkorú és az idős férfiakban most háromszor annyi tesztoszteron terápiát végeznek, mint 10 évvel ezelőtt. Ez idő alatt több megfigyeléses vizsgálat arra utalt, hogy kapcsolat van a tesztoszteronkezelés és a VTE között. Ez 2014-ben arra késztette az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságát (FDA), hogy kötelezze a tesztoszterongyártókat arra, hogy a gyógyszer címkéjén figyelmeztessék a betegeket erre a lehetséges szövődményre.

Dr. Baillergeon és kollégái elismerték, hogy lehet biológiai alapja a VTE és a tesztoszteron kapcsolatának. A tesztoszteron terápia hatására nő a hematokrit értéke, a vér viszkozitása, a vérlemezkék aggregációja és a policitémia kockázata. Azonban a negatív beszámolókkal szemben arra is vannak bizonyítékok, hogy a tesztoszteron javítja az endotél funkcióját. Emellett két nagy, populáció alapú vizsgálat nem talált összefüggést az endogén tesztoszteron szintje és a VTE között.

Dr. Baillargeon és kutatócsoportja a fenti ellentmondásokat akarta feloldani vizsgálatával. Egy nagy egészségügyi biztosító 2007 és 2012 közötti adatait használták fel esetkontrollos vizsgálatukban. Ebben az időszakban több mint 15 millió ≥40 éves férfi tartozott a biztosítóhoz.

A kutatók 7643 olyan férfit találtak, akiknek VTE-jük (mélyvénás trombózisuk vagy tüdőembóliájuk) volt, és akiknek a VTE diagnózisát követő 60 napon belül vagy legalább egy antikoagulánst írtak fel, vagy vena cava szűrőt helyeztek be. Minden VTE-s beteghez három olyan kontroll személyt rendeltek, akiknek a vizsgált időszakban nem volt VTE-jük.

Első menetben azokat a betegeket vizsgálták, akik tesztoszteront kaptak a VTE-t megelőző 15 nap valamelyikén. E betegekben a VTE esélyhányadosa (OR, odds ratio) a kontroll csoporttal összevetve 0,90 volt (95%-os konfidencia intervallum [CI]: 0,73–1,12), azaz nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. Ugyanerre az eredményre jutottak, amikor külön-külön vizsgálták azokat a betegcsoportokat, amelyekbe más-más módon juttatták be a tesztoszteront.

Az eredményt nem befolyásolták a potenciális zavaró tényezők sem (protrombotikus szteroidok, megesztrol-acetát, nem-szteroid gyulladásgátlók vagy antitrombocita szerek alkalmazása).

Hasonlók voltak az eredmények akkor is, ha nem a VTE-t megelőző 15 napban adott tesztoszteron hatását vizsgálták, hanem 30 vagy 60 napra növelték az időablakot.

 

Forrás: MedPage Today

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.