hirdetés

COVID-19 prognózisa diabetesben

A diabetes különféle mechanizmusokon keresztül a COVID-19 gyorsabb progresszióját és súlyosabb kimenetelét eredményezi (és ezért független kockázati faktornak tekintendő), de most felmerült, hogy a hasnyálmirigy sziget-sejtjei közvetlenül is károsodhatnak.

hirdetés

Az egyik friss tanulmányban kínai kutatók 37 diabeteses COVID-19 fertőzött beteg betegség kimenetelét hasonlították össze 137 nem diabeteses fertőzöttével, akik közül 24-nek illetve 26-nak nem volt kísérőbetegsége. A diabeteses betegeknél – a nem diabeteses betegekhez képest - szignifikánsan nagyobb volt a súlyos pneumonia kockázata, a szöveti károsodásokat jelző enzimek értéke, a kiterjedt, kontrollálhatatlan gyulladásos válaszok-, valamint a hiperkoagulációs állapot mértéke, melyekhez ráadásul a glükóz-metabolizmus zavara is társult. Mint azt Dr. Weina Guo (Huazhong University of Science and Technology, Wuhan) a Diabetes Metabolism Research and Reviews 2020. március 31-i számában közölte, a diabeteses betegeknél jóval magasabbak voltak a gyulladásos „viharra” utaló biomarkerek, ami után gyors rosszabbodás következett be.

Dr. Maddaloni és Dr. Buzetti (Sapienza University of Rome) a tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben megjegyezték, hogy a viszonylag kevés eset és a jelentős életkorbeli különbségek ellenére a kísérőbetegségek kizárásával képet kaphatunk arról, hogy milyen összefüggések vannak a COVID-19 és a beteg kísérőbetegségei között. Megemlítik, hogy már a 2003-as SARS koronavírus- és a 2009-es H1N1 influenza-járványok során is látták, hogy a diabetes rontja a kimenetelt. Fontos viszont tudni, hogy diabetesben a fertőzés elején a tünetek kevésbé látványosak: diabetesben – a nem diabeteses betegekhez képest - kevesebb a láz (59,5% vs 83,2%, P=0,002), kevesebb a hidegrázás (56,8% vs 71,5%, P=0,08), a szorító mellkasi érzés (13,5% vs 29,2%, P=0,05) és a nehézlégzés is (13,5% vs 27%, P=0,08). A diabetesben más esetekben (pl. szívinfarktusban) is gyakori a „néma” megjelenés, melynek következtében a beteg csak késve kerül adekvát kezelésre, ami tovább rontja a prognózist. Ezért diabeteses betegeknél még a klasszikus fenyegető tünetek hiányában sem szabad alábecsülni a COVID-19 fertőzés súlyosságát.

Dr. Guo és munkatársai közölték, hogy a betegek kórházi kezelése során romlott a diabetesük: felvételkor a betegek 29,2%-a kapott inzulint, melynek dózisát a bent fekvés folyamán meg kellett emelni. Felvételkor a betegek 37,5%-a szedett orális antidiabetikumokat, ami helyett számos esetben inzulinra kellett áttérni. Bár az akut gyulladásos állapot és az akut stressz is emelheti a vércukorszintet, de feltételezésük szerint a SARS-CoV-2 vírus megtámadja a pancreas szigetsejtjeit is.

Már a 2003-as SARS koronavírus járványban észlelték Kínában, hogy a fertőzött 39, előzőleg nem diabeteses betegből 20-nál diabetes alakult ki a kórházi felvétel utáni 2 héten belül. Ami még érdekesebb: a diabetes átmeneti volt: csak 6 betegnél volt kimutatható az elbocsájtás után és csak 2 betegnél maradt fenn 3 év után. A fertőzésben elhunytak boncolásakor az angiotenzin konvertáló enzim 2 (ACE2) fehérje (a koronavírus kötődési helye) erős festődését látták a pancreas endokrin sejtjeiben, de az exokrinokban nem, ami Dr. Guo szerint azt jelenti, hogy „a koronavírus a hasnyálmirigy szigetsejtjeinek súlyos károsításával diabeteshez vezet.” A kezelőorvosok a COVID-19-fertőzés során esetenként a glikémiás kontrol drámai rosszabbodását figyelték meg mind a már fennálló diabeteses betegekben, mind az újonnan kialakuló diabetesesekben.

Dr. Joshua D. Miller (Stony Brook Medicine, New York) endokrinológus 2020. április 4-én a következőket tweetelte: „a jelenlegi akut betegeken látottak alapján csodálkoznék, ha a COVID-19 inzulin hiányt okozna. Sok betegnél szükséges az inzulin adagjának megemelése (néha 30-40 egység/órával). Nem hinném, hogy ez a presszor/szteroid összefüggés lenne. Valami más is történik itt…” Aztán így folytatja: „ez más, mint a szokásos inzulin-rezisztenca/ill. a kritikus állapotok hasnyálmirigy elégtelensége. Ez egy új fenevad.” Azt is megjegyezte, hogy inzulint igénylő ilyen glikémiás jelenséget nem írtak le korábban. A glükóz toxicitás mélyreható és nem függ attól, hogy a kórházi felvétel előtt diabetes egyensúlyától, a betegek diabetese jól kontrollált volt otthon, az HbA1C értékei is a kívánt szinten voltak. Egyes betegeknél euglikémiás diabeteses ketoacidózis (DKA) jelentkezett normális laktát érték mellett, miközben az egyéb ketoacidotikus okok kizárhatók voltak.

Egy másik endokrinológus, Dr. Jean-François Gautier (Lariboisière Hospital, Paris) hasonló jelenségeket tapasztalt. A COVID-19 fertőzöttek fogadására átalakított kórházában számos újonnan induló diabetest észleltek igazolt fertőzötteken: a felvett betegek mintegy 30%-a diabeteses volt, többnyire 2-es típusú, egy beteg a sürgősségire került diabeteses ketoacidózissal. Azonnal inzulint indítottak. A diabetes 1-es típusúnak igazolódott, a vírus „sürgette” a megjelenést. Dr. Gautier 10-15 francia kórházból gyűjti a COVID-19-es betegek diabetesre vonatkozó adatait, jelenleg már több, mint 400 esetet tart számon.

Dr. Jorge Plutzky (igazgató, Vascular Disease Prevention Program, Brigham and Women’s Hospital, Boston, Massachusetts) véleménye szerint ez a jelenség nem új, gyakran észlelték más fertőzések esetén, és pl. szívbetegségben is. A diabeteses betegek fertőzések vagy egyéb betegségek esetén rosszabbul vannak, és rosszabb a náluk kialakult betegségek végső kimenetele is. Ennek alapvető okát a krónikus gyulladásban kell keresni. A COVID-19 komplikációi is gyulladásos természetűek, amelyek rontják a diabetest és a fertőzés kimenetelét. Az extrém magas hiperglikémiáról Dr. Plutzky azt mondja, hogy „akut súlyos gyulladásos állapot és akut stressz hatására emelkedik a vércukorszint, ami gyakran érinti a májat is, és a fertőzés közismerten hiperkoagulabilitáshoz vezet. Nehéz megmondani, hogy ezt az inzulin pancreasból való kiáramlásának szokatlan mechanizmusa, vagy a -sokkal gyakoribb - inzulinrezisztencia okozza.” A megfigyelés érdekessége mellett fontos megjegyezni, hogy az adatok száma elég korlátozott, és mivel rengeteg a befolyásoló tényező, gyorsan is változhatnak. Ami az újonnan fellépő diabetest illeti, nem tudni, hogy ez egy megelőző prediabeteses állapot nyomán, vagy annak hiányában alakult-e ki?

Segíthet a gyulladás célzott kezelése a diabeteses betegekben a COVID-19 meggyógyításában?

Ha Dr. Guo és munkatársai a komorbiditás nélküli nem diabeteses és diabeteses COVID-19 fertőzöttek csoportját elemezve azt látta, hogy a diabeteses csoport szignifikánsan idősebb volt (61 év vs. 32 év), körükben több volt a hányinger és a hányás (16,7% vs 0%), és nagyobb volt a halandóság (16,7% vs 0%). Nem volt különbség a két csoportban a nemek között, de az egyéb alapvető tünetek között sem. A diabeteses csoportban rosszabbak voltak a CT leletek, magasabbak az LDH, a HBDH, az ALT, és a GGT szintek, melyek a szívizomzat, a vesék és a máj károsodására utalnak. A vírus az ACE2 receptorokon kiterjedt károsodást okoz, ezért halnak meg egyes betegek többszörös szervi elégtelenségben. A diabeteses betegekben a szérum fehérje, az albumin, a prealbumin, a hemoglobin szintje jelentősen alacsonyabb volt, mint a nem diabeteses betegekben (mindegyik P<0,01, a prealbuminnál P=0,02), ami azt jelenti, hogy a diabeteses betegek legtöbbször alultápláltak voltak. A gyulladás markerei, pl. a C-reaktív protein, a vvt-süllyedés, az interleukin-6 (IL-6) mind magasabbak voltak a diabeteses csoportban (mind P<0,01), melyek egy lehetséges kezelés alapját képezhetik.

Az IL-6-ot támadó monoklonális antitest, a tocilizumab bevált kezelési mód autoimmun betegségekben, pl. súlyos rheumatoid arthritisben és óriássejtes arteritisben. Több vizsgálat is indult a szerrel COVID-19-ben, és egyes centrumokban már „off label” használják is a fertőzöttek kezelésére. Ezek a szerek, csakúgy, mint a siltuximab, a janus-kináz gátló baricitinib, tofacitinib, vagy upadacitinib hatásosak lehetnek diabeteses fertőzöttekben, de ennek bizonyításához klinikai vizsgálatok szükségesek.

Források:

1. Tucker ME. COVID-19 and diabetes: known mechanisms and a ’new beast’? Medscape Medical News. April 14, 2020.

2. Weina Guo, Mingyue Li, Yakan Dong, et al. Diabetes is a risk factor for the progression and prognosis of COVID‐19. Diab Metab Res Rev Published 31 March, 2020. https://doi.org/10.1002/dmrr.3319

3. Maddaloni E, Buzzetti R. Covid-19 and diabetes mellitus: unveiling the interaction of two pandemic. Diab Metab Res Rev. Published 31 March, 2020. https://doi.org/10.1002/dmrr.3321

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.