hirdetés

Kiváltható-e az antibiotikum alsó húgyúti infekciókban?

A svájci szerzők azt vizsgálták, hogyan optimalizálható az antibiotikumkezelés szövődménymentes alsó húgyúti infekciókban.

hirdetés

Az antimikrobiális kezelés elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor az antibiotikumok ellen rezisztens baktériumtörzsek minimalizálása a célunk. Ezt az antibiotikumok alkalmazásának optimalizálásával/csökkentésével érhetjük el. Fontos, hogy a vírusos infekciók esetén ne adjunk antibiotikumot, a szűk spektrumú antibiotikumokat igen célzottan alkalmazzuk, minimalizáljuk az antibiotikumkúra hosszát és az alacsony kockázattal járó bakteriális infekciók esetén lehetőleg késleltessük az antibiotikumok bevetését. A felnőttek egyik leggyakoribb bakteriális fertőzése a húgyúti infekció, amely jelentősen több nőt érint, mint férfit. Az antibiotikumok 10-20%-át alsó húgyúti fertőzésekre írják fel, ennél nagyobb arányú antibiotikus kezelés csupán a felső légúti megbetegedések kapcsán történik. Ahhoz, hogy a fölöslegesen felírt (és ezzel a rezisztens baktériumtörzsek számát növelő) antibiotikumok arányát csökkentsük, a kezelés hasznát össze kell vetnünk az általa okozott egyéni és populációs szintű kedvezőtlen hatásokkal.

A húgyúti infekciók során kezdetben a gyulladásos faktorok szintje emelkedik meg, mely fázisban non-szteroid gyulladásgátlók alkalmazásával (non-steroidal anti-inflammatory drugs/NSAIDs) a tünetek jelentősen csökkenthetők. Jelen publikáció svájci szerzői eredményeiket ismertetik, melyben diclofenac és norfloxacin adásának klinikai hatásait hasonlították össze komplikációmentes húgyúti infekcióban szenvedő nők körében. A randomizált, kontrollált, vakon végzett tanulmányban svájci háziorvosi praxisokban megjelenő húgyúti infekcióban szenvedő nőbetegek kezelésének hatásait elemezték. A vizsgálatban 18 és 70 év közötti páciensek vettek részt, akik akut, alsó húgyúti infekcióra gyanús tünettel/tünetekkel keresték fel háziorvosukat. A tanulmányban nem vehettek részt várandós nők, illetve a húgyutak funkcionális abnormalitását okozó társbetegségekkel rendelkező páciensek sem. A páciensek felső húgyúti infekció gyanúja esetén is kizárásra kerültek, ahogyan az alkalmazott gyógyszerekkel szembeni túlérzékenység, vagy az anamnézisben szereplő asztma is kizáró kritérium volt. A besorolt betegek egyenlő arányban részesültek diclofenac, vagy norfloxacin kezelésben; a randomizációt számítógép végezte. A diclofenac kezelésben részt vevő nők 3 napon át napi 2x75 mg diclofenac retardot (Olfen-75 duo release; Mepha Pharma, Basel, Svájc) kaptak, míg a másik betegcsoport napi 2x400 mg norfloxacin (Norfloxacin-Teva; Teva Pharma, Tel Aviv, Izrael, vagy Norflocin-Mepha; Lactab, Mepha Pharma, Basel, Svájc) kezelésben részesült, szintén 3 napon keresztül. Amennyiben a nők tünetei a kezelés 3. napja után sem mérséklődtek, 3 g-os fosfomycin (Monuril; Zambon, Cadempino, Svájc) terápiát kaptak. A vizsgálat elsődleges végpontjaként a kezelés 3. napjáig bekövetkező, klinikai tünetekben bekövetkező javulást határozták meg. Az egyéni jelentésen alapuló kérdőíveket Clayson és Little munkacsoportjai által összeállított kérdőívek alapján állították össze. A betegek állapotát a kezelőorvos és egy független személy értékelte ki a kezelés 10. és 30. napján, ők határozták meg a súlyos mellékhatásokat, a nem súlyos kedvezőtlen hatásokat és egyéb tényezőket (a kezelőorvos soron kívüli felkeresése, stb.). Statisztikai elemzésük alapján a diclofenac kezelésben részesülő nők mintegy 54%-ánál (72/133) és a norfloxacin kezelésben részesülő páciensek 80%-ánál (96/120) mutatkozott a klinikai tünetek javulása a kezelés 3. napja után (kockázatkülönbség: 27%; 95%-os konfidencia intervallum (CI): 15 és 38% között; Pnoninferioritás=0,98, Pszuperioritás<0,001). A tünetek megszűnéséig a diclofenacot szedő betegcsoportnál 4 nap telt el, míg a norfloxacin kezelés mellett csupán kettő. Az NSAID-ot szedő betegcsoport 62%-a (82 beteg), míg az antibiotikum kezelésben részesülők 98%-a (118 beteg) alkalmazott a három nap eltelte után is antibiotikumot (legkésőbb a kezelés 30. napjáig). A kockázatkülönbség ebben az esetben 37% volt (95%-os CI: 28 és 46% között; Pszuperioritás<0,001). Ugyanakkor norfloxacin szedése mellett klinikailag igazolt pyelonephritis egy esetben sem alakult ki.

A vizsgálat eredményei arra mutatnak rá, hogy az alsó húgyúti infekciók tüneti kezelése sikerességében elmarad az antibiotikum kúrához képest; a klinikai tünetek átlagosan két nappal meghosszabbodnak és klinikailag diagnosztizált pyelonephritis is gyakrabban alakul ki ezekben az esetekben. A szerzők szerint az antibiotikumos kezelés ugyan nem elhagyható, a rezisztens baktériumtörzsek kialakulása ellen érdemes a szelektív, célzott antibiotikum kezelés és a tüneti kezelés kombinációjának mérlegelése, mely további, jövőbeli tanulmányokhoz szolgálhat alapul.

 

Forrás: BMJ

Dr. V-K. O.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.