hirdetés
hirdetés

Menopauzális hormonpótlás és infarktus

Újabb adatok szerint bár a hormonpótlás valamennyire véd az infarktustól, az csak az első miokardiális infarktusra igaz, ezt követően már növeli következő infarktus kockázatát és súlyosságát. 

hirdetés

A menopauzális hormonpótló kezelés megítélése nem egyértelmű: pozitív és negatív hatásokat is igazoltak. Például Dr. Khalid Benkhadra (Rochester, Minnesota) az Endocrine Society 2015-ös ülésén 43 randomizált klinikai vizsgálat (köztük a Women’s Health Initiative) adatainak összegzése alapján kijelentette, hogy a kezelés sem pozitív, sem negatív hatással nincs a mortalitásra (ENDO 2015. Abstract FRI-125). Az összesen 52 000 beteget számláló feldolgozásban szereplő nők átlagos életkora 62 év volt, 5 évi átlagos megfigyelési idővel. Nem lehetett szignifikáns összefüggést megfigyelni a menopauzális hormonterápia (MHT) és a bármely okból bekövetkező mortalitás között (RR: 0,99), és nem volt összefüggés a hormonkezelés fajtája, vagy a megelőzően fennálló szívbetegséggel sem. Nem láttak összefüggést a hormonkezelés és a szívinfarktus okozta (RR: 1,04), az emlőrákos (RR: 0,93), vagy a stroke-os halálozás (RR: 1,49) között, a 95%-os CI mindegyiknél áthaladt az 1,0-en. Nem volt összefüggés a tüdő-, a petefészek-, a kolorektális rák okozta halálozással sem. Ugyanakkor  a szerző is úgy véli, hogy az eredmények bizonyossága „alacsony, vagy mérsékelt”, és az 5 év megfigyelés sem elégséges.

A North American Menopausa Society (NAMS) találkozóján 2015. október 2.-án Dr. Paulina Tuomikoski (Helsinki University) arról számolt be, hogy adataik szerint a menopauzális hormon-kezelés némileg védi az érrendszert az ösztradiol értágító hatása miatt (Abstract S-13). Megfigyeléses vizsgálatukban az első miokardiális infarktus (MI) során a hormonkezelés védő hatásúnak bizonyult, viszont a másodiknál már növeli a kockázatot és a súlyosságot. „Ezért az első szívinfarktus után a nőbeteg ne folytassa a hormonkezelést, mivel növekszik a második infarktus kockázata, ami akár halálos is lehet”.

Az életkorhoz igazított analízis szerint az infarktust kapott, de hormonkezelt nőbetegeknél kisebb esélye van a kórházba kerülés előtti halálnak, mint akiknél nem alkalmaznak hormonkezelést (22% vs 25,8%, Odds Ratio: 0,77, p=0,023). Ugyancsak kevesebb az infarktus utáni első hónapban bekövetkező elhalálozás (18,5% vs 24,7%, OR: 0,69, p=0,007), valamint az egy éven belüli elhalálozás (42,5% vs 51,7%, OR: 0,62, p<0,001). A hormonkezelés időtartama befolyásolja a halálozási rátát az infarktus utáni első 28 napban. Annál a 415 nőbetegnél, akik 5 évnél rövidebb ideje szednek hormont, az elhalálozási arány 38,5% (OR: 0,83), az 5 évnél hosszabb ideje hormonkezelésen lévő 210 nőbetegnél 29,8% (OR: 0,54), és a hormon egyáltalán nem szedőknél 43,4% (p<0,001). Mindamellett az életkor csak minimálisan befolyásolta az MI miatti halálozást: az összes hormonszedőnél 60 év alatt az OR 0,68 volt, 60 éves kor fölött 0,77, a szívinfarktus idején hormont szedő 60 év alattiaknál az OR 0,46, a 60 év fölöttieknél 0,47 volt.

Jelentős összefüggés volt megfigyelhető viszont az MI után a hormonkezelést folytató, vagy az azt abbahagyó nőbetegeknél: a hormonkezelést folytató betegeknél 10,7% az ismétlődő szívinfarktus arány, az abbahagyóknál csak 7,2%, tehát nagyjából a másfélszerese azoknál, akik tovább is hormonkezelést kapnak. Még komolyabb (csaknem háromszoros) az eltérés az egy éves halálozásban: a hormonkezelést folytatók 66,7%-a hal meg, a hormonkezelést abbahagyóknál ez a szám 29,4%.

A szerzők korelnöke, Dr. Tomi Mikkola szerint „ez annak lehet a következménye, hogy az első MI-t megkapó betegeknél egyéb, ruptúrára hajlamos instabil plakkok is jelen lehetnek, és az ösztrogén destabilizálja ezeket a plakkokat”.

Ugyanakkor ezeket az adatokat óvatossággal kell kezelni az American College of Cardiology alelnöke, Dr. Mary Norine Walsh szerint: „Évtizedekkel ezelőtt azt gondoltuk, hogy a hormonkezelés megvédi a nőket a koronária betegségektől. Későbbi randomozált, kontrollált vizsgálatok szerint posztemenopauzális, koronária-beteg nőknél az ösztrogén növeli a kockázatot”. Csak nagy, prospektív vizsgálatokkal lehetne ép koronáriájú menopauzális nőbetegeken pontosan kimutatni a hormonkezelés kardiovaszkuláris hatásait.    

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Medscape Medical News > Conference News

2. Medscape Medical News > Conference News

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.