Motivációs állapot és a memória működése

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóiratban július 25-én jelent meg a Duke University kutatóinak cikke, amelyben egy érdekes kísérlet eredményeit ismertetik. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja a memóriát, az emlékek elraktározását az adott személy motivációja, pillanatnyi tudatállapota, egyáltalán van-e különbség az eltérő állapotban bevésődött emlékek között? Melyik tudatállapot, milyen motiváció a legmegfelelőbb ahhoz, hogy egy adott tanulási folyamat valóban hatékony legyen?

A kérdések megválaszolásához a Duke kutatói egy trükkös kísérletet hajtottak végre 420 személy részvételével. A jelentkezőket két csoportra osztották, és egy számítógépes játékot kellett játszaniuk, amelynek helyszíne egy virtuális múzeum volt tele híres festményekkel, és a játékosok különböző ajtókon mehettek be a számos kiállítóterembe. Minden festmény mellett fel volt tüntetve az adott mű piaci értéke. Az egyik csoport tagjainak azt mondták, hogy egy mestertolvajt fognak játszani, és a cél, hogy minél értékesebb képeket lopjanak el a múzeumból mielőtt a helyszínre érkeznek a rendőrök. A másik csoport tagjainak viszont azt a feladatot adták, hogy mint megfigyelő, készítsenek elő, tervezzenek meg egy világraszóló bűntényt, és próbálják meg feltérképezni a múzeumban található képek árát és elhelyezkedését, hogy majd a holnap betörő tolvajoknak könnyebb dolga legyen. A szerepek kiosztásának értelme az volt, hogy a kutatók eltérő motivációs célokat adjanak a résztvevőknek. Az első csoport “imperatív”, azaz sürgős, nyomás alatti, feladatmegoldó tudatállapotba került, míg a második csoport “interrogatív”, azaz kíváncsi, megfigyelő motivációt kapott. A trükk az volt, hogy mindkét csoport tagjai teljesen ugyanazt a játékot játszották, tökéletesen ugyanazokkal a feltételekkel, csak az előzetes fedőtörténet által kiváltott motivációjukban különböztek egymástól. A játékot követő napon a kísérletet beállító kutatók meglepetésszerű memóriatesztet végeztek a résztvevőkön: 100 olyan képet mutattak nekik, amely szerepelt a tegnapi játékban, és 75 olyan képet, ami nem volt kiállítva a virtuális múzeumban. A játékosoknak az előző napi játék alapján arra kellett visszaemlékezniük, hogy az adott kép szerepelt-e a kiállításon, ha igen, melyik teremben (milyen színű ajtó mögött), illetve meg kellett saccolni a kép értékét is.

A két csoport által adott válaszok élesen eltértek egymástól: a kíváncsi, megfigyelő csoport tagjai sokkal több képet ismertek fel, és pontosabban meg tudták becsülni a képek értékét, valamint jellemző volt az is, hogy a drágább festményekre jobban emlékeztek. A mestertolvajok, azaz a nyomás alatti csoport tagjai viszont a tájékozódásban bizonyultak jobbnak, azaz pontosabban tudták megmondani azt, hogy mely ajtók mögött vannak a legnagyobb értékű képek.

A résztvevők motivációs megközelítése (sürgős, illetve kíváncsi) és az eredmények közötti eltérés (értékes képek megtalálása ill. jobb általános memória) a kutatók szerint nem azt fejezi ki, hogy egyik vagy másik motivációs állapot jobb vagy rosszabb, mint a másik, hanem azt, hogy az agy máshogy működik a különböző (akár fiktíven előidézett) tudatállapotokban. A mestertolvajok csoportja esetében az amygdala, vagyis a félelemközpont volt aktív, ami időnyomás alatt a fókuszált, lényegre koncentráló memóriaképek bevésését helyezte előtérbe, míg a megfigyelő-tervező csoportban a hippocampus, a hosszabb távú emlékek bevéséséért felelős agyterület volt aktívabb.

A kutatók a kísérlettel azt bizonyították, hogy a tanulás előtti motivációs manipuláció képes torzítani a tanulási folyamatot és a memóriát. Ez a motivációs manipuláció, azaz a célnak megfelelő, a tanulás kezdetekor beállított hozzáállás jelentős szerepet játszhat nem csak az oktatás, hanem a pszichológiai klinikai intervenciók és az orvos-beteg kommunikáció során is.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

One simple brain hack might boost learning and improve mental health

Instructed motivational states bias reinforcement learning and memory formation

Irodalmi hivatkozás:

Alyssa H. Sinclair et al, Instructed motivational states bias reinforcement learning and memory formation, Proceedings of the National Academy of Sciences (2023). DOI: 10.1073/pnas.2304881120