Ülve töltött szabadidő és stroke kockázat

Dr. Raed A. Joundi (University of Calgary, Alberta, Kanada) stroke szakértő és munkatársai a Stroke c. lapban megjelent cikkükben tanulmányukban 143.180 személy kérdőíves adatai alapján azt a következtetést vonták le, hogy a stroke kockázata négyszeresére nő a naponta hosszasan ücsörgő (ülőmunkát végző és a szabadidő nagy részét ülve töltő) 40 évesnél idősebb, de 60 évesnél fiatalabbak esetén, 60 évesnél idősebb korban már nem lehet jelentősebb kockázat-növekedést megfigyelni. Az ülőfoglalkozással eltöltött idő az Egyesült Államokban, Kanadában és a fejlett európai országokban is növekedett az utóbbi két évtizedben – különösen a fiatalok körében. Emiatt egyre fontosabbá vált a hosszú távú következmények vizsgálata is. A kutatók a Canadian Community Health Survey adatai alapján kiválasztott 143.180 egészséges (nem daganatos, nem szívbeteg, stroke-mentes, 40 év fölötti) személy megkérdezésével akarták felderíteni az üléssel töltött idő hosszának a stroke-ra gyakorolt hatását.

Túlzottan sok szabadidős ücsörgésnek nevezték azt, ha az egyén napi 8 óránál hosszabb időt tölt ülve, illetve, ha hetente 3,5 (metabolikusan equivalens) óránál kevesebbet tölt fizikai aktivitással. Az elemzésben figyelembe vették az olyan szokásos torzító tényezőket, mint az életkor, a nem, a családi helyzet, a dohányzás, a magasvérnyomás, stb. Az átlagosan 9,4 éves követés során 2965 stroke következett be, átlagosan a megfigyelés kezdetét követő 5,6 évnél. A stroke kockázata a 60 évnél fiatalabb, túlzottan hosszan ücsörgő, kevés fizikai aktivitást végző személyeknél 4,5-ször nagyobb volt azokéhoz képest, akik naponta 4 óránál kevesebb időt töltöttek ülve.

Hasonló mértékű kockázat-emelkedést a 60-79 éves és a 80 fölötti személyeknél sem figyeltek meg.  A 60 évesnél fiatalabbaknál a fizikai aktivitás segítségével kiküszöbölhető a túlzott szabadidős ücsörgés miatti fokozott kockázat. Dr. Joundi és munkatársai kijelentették, hogy „inaktív személyeknél magasabb stroke kockázattal jár a hosszabb ücsörgéssel eltöltött idő, és csak két módon lehet ezt csökkenteni: rövidíteni kell az ücsörgéssel eltöltött időt, vagy testmozgással kell azt eltölteni.” A magyarázat csak spekulatív, mivel a vizsgálat csak megfigyeléses volt, ugyanakkor ismét rávilágított a fizikai aktivitás fontosságára. A fizikai aktivitás fokozásával a stroke-kal való összefüggés tompul, majd elegendő testmozgás esetén teljesen el is tűnik.

Nem ismert, hogy a fizikai aktivitás védő hatása miben áll. A rendszeres testmozgás minden aktivitáskor csökkenti a hosszan üléssel töltött idő káros hatásait (mint pl. a vérkeringés lassulását, a megnövekedett inzulin-rezisztenciát és az ereket befolyásoló gyulladásos folyamatokat). „A vizsgálatban különösen a fiataloknak üzenünk” – mondták a szerzők, akik szerint már egy pici életmódváltoztatás, pl. heti 3 óra gyaloglás is elegendő a hosszú ücsörgés káros hatásainak semlegesítéséhez. Az ülve töltött szabadidő alatt pedig javasolt rendszeres időközönként felállni, karkörzést kell végezni, lábat megmozgatni. Az sem ördögtől való, hogy a tv-zés egy részét nem ülve, hanem szobakerékpáron, futópadon vagy másféle mozgás közben töltjük

Forrás:

Pass W. Increased stroke risk linked to excess sitting in those under 60. Medscape Medical News. August 19, 2021.

Joundi RA, Rebchuk AD, Field TS, et al. Health-related quality of life among patients with acute ischemic stroke and large vessel occlusion in the ESCAPE trial. Stroke 2021;52:1636-1642.