Székely Eszter cikkei

A fokális léziók aspirációs citológiai vizsgálata (FNAB) egy gyors, egyszerű és költséghatékony diagnosztikus módszer. A mintavétel, ill. a kenetek kiértékelése azonban komoly tapasztalatot igénylő feladat. A citológiai vizsgálatnak – hasonlóan bármely diagnosztikus módszerhez – vannak korlátai, melyeket a citológiai vizsgálatot megrendelő orvosnak is ismernie kell. Fontos, hogy a klinikai szakmák művelői tudják, mely esetekben milyen válasz várható a citológiai vizsgálattól, illetve mik a korlátai az ilyen vizsgálatoknak. Kezdetben az aspirációs citológiai vizsgálatok tapintás alapján történtek, így döntően csak tapintható elváltozások vizsgálata zajlott. Manapság azonban a széles körben elterjedt ultrahangkészülékek segítségével a mintavétel sokkal biztonságosabban végezhető mind a beteg védelme, mind a célzás pontosítása szempontjából. Sajnos a mai napig sokan ragaszkodnak a régi, tapintás alapján történő mintavételi módszerhez, mely pontatlan vagy fals negatív diagnózisokat eredményezhet. Mindez nemcsak az adott beteg kárára történik, de a citológiai vizsgálatok megbízhatóságáról alkotott negatív kép elterjedését is eredményezi. Az intézetünkben működő citológiai munkacsoportnak az évek alatt sikerült kialakítania azt az optimálisnak mondható munkamódszert, amelynek segítségével a nemzetközi elvárásokat elérő vagy olykor meghaladó diagnosztikus eredmények születnek. A munkacsoport tagjaiként szeretnénk megosztani több mint 20 éves tapasztalatainkat e vizsgálatok hatékonyságának és elfogadottságának visszaállítása érdekében. Magyar Onkológia 58:311–323, 2014

Kulcsszavak: aspirációs citológia, FNAB, UH-vezérelt