A CT-vizsgálatok növelik a rák esélyét gyermekeknél, de…
Az MR-vizsgálat olcsóbbá és elérhetőbbé válásával az ionizáló sugárzással működő CT-vizsgálat napjai talán meg vannak számlálva. Vagy mégsem? Egy most közzétett kutatás szerint a CT-vizsgálatokkal összefüggésben akár meg is háromszorozódhat bizonyos gyermekkori rosszindulatú daganatok − például az agytumor és a leukaemia − esélye.
A The Lancet című lapban publikált közleményükben dr. Mark Pearce és Alan Craft (Newcastle University), Louise Parker professzor (Dalhousie University, Halifax, Kanada), dr. Amy Berrington de González (NCI, NIH, Bethesda, USA) és munkatársaik az utóbbi csaknem két évtizedben e téren felhalmozódott adatokat ismertetik. Ezek azt jelzik, hogy a gyermekkorban (gyermek alatt a 15 évesnél fiatalabb korosztályt értve) elvégzett két-három koponya CT-vizsgálat megtriplázhatja a rosszindulatú agytumorok és a leukaemia kialakulásának valószínűségét.
A szerzők ugyanakkor kiemelik, hogy a kockázat összességében még így is csekély, mivel ezek a kórképek szerencsére nem túlságosan gyakoriak, így a fokozott kockázat még nem jelenti azt, hogy a betegség jó eséllyel ki is alakul. A CT-vizsgálat egy hasznos módszer, és vannak olyan esetek, amikor alkalmazásától nem lehet eltekinteni, ezért az orvosnak a veszélyekkel szemben kell mérlegelnie az előnyöket, és a szülőkkel is meg kell vitatnia ezeket.
Ebben a vizsgálatban az Egyesült Királyság képalkotó diagnosztikai osztályainak körülbelül 70 százalékából gyűjtöttek adatokat, így 180 ezer olyan beteg adatait dolgozták fel, akik 1985 és 2002 között estek át CT-vizsgálaton. A nyilvántartásban szereplő CT-vizsgálatok száma és típusa alapján a kutatók milligrayben (mGy) meghatározták, hogy egy-egy vizsgálat kapcsán mekkora sugárzás éri az agyat és a csontvelőt. Az így kapott adatokat aztán összevetették a UK National Health Service Registry 1985 és 2008 közötti rákincidencia- és mortalitási adataival. Ily módon lehetőség nyílt annak meghatározására, hogy a vizsgálaton átesett személyeknél nagyobb-e a leukaemia és az agytumorok előfordulási gyakorisága.
Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Királyságban − az állami egészségügyi szolgáltató standardjai, illetve az orvosi célú ionizációs sugárzásra vonatkozó szabályok (Ionising Radiation [Medical Exposure] Regulations) eredményeként − viszonylag szűk körű a gyermekkori CT-vizsgálatok alkalmazása, mely biztosítja, hogy egy gyermeknél csak akkor történjen CT-vizsgálat, amikor az mindenképpen szükséges.
Dr. Pearce szerint: „A CT-vizsgálat elvégzésétől várható közvetlen rövid távú haszon sok esetben meghaladja a potenciális hosszú távú kockázatokat. Mivel nagy diagnosztikai pontosságú és gyors módszerről van szó, mely nem feltétlenül tesz szükségessé altatást vagy szedálást, a közeli jövőben a CT-vizsgálat semmiképpen nem veszít széles körű alkalmazásából. Elsődleges feladat, hogy a vizsgálati protokoll módosításával csökkentsük a CT-vizsgálatok során a szervezetet érő sugárdózist, ami nemcsak a radiológusoknak, hanem a berendezések gyártóinak felelőssége is. Bizonyos klinikai szituációkban megoldást jelenthet, ha olyan diagnosztikai módszereket választunk, melyekhez nem szükséges ionizáló sugárzás, ilyen például az ultrahangvizsgálat vagy az MR-vizsgálat. A legnagyobb jelentősége azonban annak van, hogy csak akkor történjen CT-vizsgálat, ha ez klinikai szempontból teljesen indokolt és megalapozott.”
A cikkhez írt szerkesztőségi kommentárjában dr. Andrew J. Einstein, a New York Presbyterian Hospital és a Columbia University Medical Center radiológusa ezt mondja: „A mostani eredmények mindenképpen segíthetnek azon kételyek eloszlatásában, hogy a CT-vizsgálattal kapcsolatban felmerülő veszélyek mennyiben reálisak. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy e téren is jelentős változásoknak lehetünk szemtanúi az utóbbi évtizedekben, ám a kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak továbbra is fennállnak. A legkorszerűbb CT-berendezések esetében már mód van kis dózisú vizsgálati protokollok választására, és manapság már a gyakorló orvosok körében is egyre ismertebb a dózisoptimalizálás jelentősége. E tudatosságra azonban mindenképpen ráerősít Pearce és munkatársai cikke. A most nyilvánosságra hozott adatok azt bizonyítják, hogy a rosszindulatú daganatok esélye még így is csekély. A CT-vizsgálat egyre szélesebb körű alkalmazást nyer, melynek megvannak a maga megalapozott klinikai okai, ezért meg kell kétszereznünk erőfeszítéseinket a vizsgálatok optimalizálása érdekében.”
