hirdetés

A diffúz Lewy-test betegség meghatározása

A gyakoribb dementiák körébe tartozó diffúz Lewy-test betegség több vonásában hasonlít az Alzheimer-betegséghez és a Parkinson-kórhoz. Nagyon fontos azonban, hogy már az alapellátásban dolgozó orvosok felismerjék az említett kórképek között mutatkozó alapvető különbségeket, hogy megfelelő kezelést választhassanak, és a kórjóslatot megítélhessék. Cikkünk ismerteti a diffúz Lewy-test betegség jellemzőit, valamint a betegek életminőségének javítására alkalmas módszereket.

„Mindent feltaláltak már, amit fel lehetett találni” - Charles H. Duell, az Egyesült Államok szabványügyi hivatalának vezetője, 1899

Talán meglepő, hogy a XXI. században egy gyakori, és klinikai szempontból fontos betegség még mindig megismerésre vár, a diffúz Lewy-test betegséggel mégis ez a helyzet. Boncolási adatok szerint a Lewy-test dementiának is nevezett kórkép az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb betegség a dementiával járó állapotok sorában; megelőzve a vaszkuláris dementiát.

A diffúz Lewy-test betegséget elsőként a neuropatológus Kosaka és mtsai írták le 1984-ben. Beszámoltak arról, hogy a dementiában szenvedő beteg agykérgének teljes területén Lewy-testeket találtak az Alzheimer-kórra jellemző neuritises plakkok és neurofibrilláris kötegek helyett. A Lewy-testek olyan idegi zárványok, melyeket korábban már megfigyeltek Parkinson-kóros betegek középagyában, de a kérgi neuronokban jóval nehezebb megjeleníteni őket (1. és 2. ábra). Kosaka első beszámolója óta az immunfluoreszcens technikák sokat fejlődtek, így a kérgi Lewy-testek manapság már sokkal könnyebben kimutathatók (3. ábra). A korszerű technikáknak köszönhetően ismertük fel a betegség valódi gyakoriságát.

Dementiában szenvedő betegek boncolási anyagában 15–20%-ban derül fény diffúz Lewy-test betegségre. Az Alzheimer-kórhoz hasonló életkorban kezdődik, és az állapot a 6–8. életévtizedre teljesedik ki.4 Az Alzheimer-kórral ellentétben, férfiaknál kétszer olyan gyakori, mint nőknél. Egyes familiárisnak látszó esetek autoszomális domináns öröklődésűnek tűnhetnek, de alapvetően nem örökletes betegségről van szó. Az 1. táblázat a két kórkép közötti fontos különbségeket foglalja össze.

A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!

A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
E-mail cím:
Jelszó:
Jonathan T. Stewart, MD
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.