A hólyag-hiperaktivitás és a késztetéses inkontinencia diagnosztikája és kezelése

Főbb tézisek:
1. A vizeletinkontinencia gyakori betegség, és nemzetgazdasági szempontból is roppant költséges. Öt alcsoportot lehet elkülöníteni: terheléses (stressz-) inkontinenciát, késztetéses (urge) inkontinenciát, valamint reflex-, túlfolyásos és extraurethralis inkontinenciát. Az első két forma a leggyakoribb, de kevert formáik is gyakoriak.
2. Stresszinkontinenciában hasűri nyomásfokozódás okoz vizeletvesztést anélkül, hogy a beteg vizelési ingert érezne. Késztetéses inkontinenciában a beteg el nem nyomható vizelési ingert érez, vagy a detrusor izomzat fokozott kontrakciói, vagy a túl korai afferens impulzusok miatt. Fontos az elsődleges és a másodlagos késztetéses inkontinencia elkülönítése.
3. A hólyagműködési zavarok diagnosztikájának három pillére a részletes anamnézis, a fizikális vizsgálat (beleértve a rectalis, a hüvelyi és részben a neurológiai vizsgálatot) és az urodinámiás vizsgálat.
4. A hólyag-hiperaktivitás kezelése elsősorban antimuszkarinerg szerekkel történik. Triciklikus antidepresszívumok adása, botulinum A toxinnak a detrusor izomba való befecskendezése is eredményes lehet. Intravezikálisan adott vanilloidokkal is történtek próbálkozások. Válogatott esetekben megfontolandó a neuromoduláció. Az újabb farmakoterápiás készítmények (szelektív b-receptor-agonisták, ioncsatornákra ható szerek) klinikai alkalmazását még nem engedélyezték.

A vizeletinkontinencia minden korosztályban előfordul, bár gyakorisága idősebb korban jelentősen nő, és a nők körében gyakoribb, mint a férfiaknál. Becslések szerint a 30–60 éves nők 30%-a szenved ebben a betegségben. Az egyre öregedő népességben a vizeletinkontinencia nemzetgazdasági szempontból is fontos problémát jelent. Németországban évente összesen 1,2 milliárd márkát tesznek ki az inkontinencia kezelésével kapcsolatos kiadások. Az USAban 2000-ben 34 millióan szenvedtek hólyag-hiperaktivitásban, vizeletinkontinenciája pedig 17 millió betegnek volt. Az USA-ban 2000-ben a vizeletinkontinencia kezelésére 19,5 milliárd dollárt, a hólyag-hiperaktivitás kezelésére 12,6 milliárd dollárt kellett fordítani. Az 1. táblázat a vizeletinkontinencia öt formáját, a 2. táblázat pedig a terheléses (stressz-) inkontinencia és a késztetéses (urge) inkontinencia legfontosabb jellemzőit mutatja be.