A köhögés rendszerint 18 napig tart
Ha a köhögésünk egy hétnél tovább tart, a legtöbben azt gondoljuk, hogy antibiotikumra van szükségünk. A Georgiai Egyetem szakemberei elmagyarázták, hogy az akut bronchitisz (szaggató köhögéssel járó akut betegség) hetekig is elhúzódhat.
Dr. Mark Ebell és munkacsoportja összevetette, hogy általában mennyi ideig tart a köhögés azzal, hogy milyen tartósnak várják az emberek ezt a panaszt. Eredményeik szerint a betegek arra számítanak, hogy legfeljebb 7–9 nap alatt elmúlik a köhögés, holott a valóságban a köhögéssel kísért bronchiális betegség átlagosan 18 napig tart.
A munkacsoport 19 megfigyeléses vizsgálat eredményeit vizsgálta meg, amelyeket európai országokban, az USA-ban, Kenyában és Oroszországban végeztek. A kezelésben nem részesülő placebo csoportokban a betegek átlagosan 17,8 napig köhögtek.
Másrészt a kétévente elvégzett Georgia Felmérést célzott kérdésekkel egészítették ki, amelyek arra vonatkoztak, hogy mire számítanak a betegek, meddig fog tartani a köhögésük. Ez a felmérés telefonon történik, és 500 személyt kérdeznek meg. A válaszokból kiderült, hogy a személyek legfeljebb 7–9 napig elhúzódó köhögésre számítanak, vagyis a valóságosnál sokkal rövidebb időtartamra.
Dr. Ebell először akkor vette észre, hogy a betegeknek a köhögés tartamával kapcsolatos elvárásaik nem reálisak, amikor családorvosként dolgozott. „A betegek elvárásai nincsenek összhangban a valósággal. Ha valakinek akut bronchitisze van, és négy-öt nap alatt nem javul, akkor azt hiszi, hogy orvoshoz kell mennie és antibiotikumot kell kérnie. És ha az első antibiotikum nem segít, akkor négy-öt nap múlva visszajön, és egy másikat kér.”
Az ambulanciákat a betegek 2–3%-a akut köhögés miatt keresi föl. E betegek felének antibiotikumot írnak fel – ez túlságosan nagy arány, sokkal alacsonyabbnak kellene lennie, mondja dr. Ebell. Az antibiotikumok ugyanis teljesen hatástalanok a vírusos eredetű köhögés esetében.
Ha a köhögés 18 napnál tovább tart és nem enyhül, akkor fel kell keresni az orvost, mivel a nagyon tartós köhögés valamilyen súlyosabb baj jele lehet.
Dr.Ebell kifejtette, hogy „Tudjuk a klinikai vizsgálatokból, hogy az akut köhögés esetében igen kevés haszna van az antibiotikus kezeléseknek, ha van egyáltalán, mivel az ilyen betegségeket legtöbbször valamilyen vírus okozza. Az antibiotikumokkal kezelt személyek mintegy fele nagyon széles spektrumú antibiotikumot kap, amelyek alkalmasak az antibiotikum elleni rezisztencia kialakítására. Ezekre valójában akkor lenne szükségünk, amikor súlyosabb bakteriális fertőzésről van szó, például tüdőgyulladásról. De ha rezisztencia áll fenn velük szemben, akkor a súlyos esetekben kevesebb gyógyszer közül választhatunk.”
Számos fertőzést egyre nehezebb kezelni, mivel egyre kevesebb antibiotikum alkalmazható velük szemben. Van, amikor egyik sem használható. „A közegészségügyi szakemberek megalapozott aggodalma, hogy eljuthatunk egy olyan pontra, amikor már nem lesz működő antibiotikumunk” – tette hozzá dr. Ebell.
Ha valaki a köhögésére recept nélkül kapható gyógyszert vált ki, az mintegy $20-ba kerül, de ha orvoshoz fordul, a diagnosztikus tesztek és a drága gyógyszerek $200 fölé emelik a költségeket. A szerzők kifejtették, hogy az egészségügyi költségeket nem egy feneketlen hordóból veszik ki – a források korlátozottak. Az USA-ban az egy főre jutó egészségügyi költség kétszer annyi, mint bármilyen más országban, de az amerikaiak mutatói nem jobbak, mint másutt. Sőt, Nyugat-Európával összevetve általában még rosszabbak.
Az amerikaiak túl sok egészségügyre fordított pénzt költenek olyan dolgokra, amelyek egyáltalán nem befolyásolják az egészséget. Meg kell határoznunk, hogy mi az, ami tényleg használ, mi az, ami nem, és forrásainkat célszerűbben kell felhasználnunk – írták a szerzők.
Forrás: Medical News Today
