A nagypapa elhízása kihat az unokákra is
Egy ausztrál kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy az apa metabolikus állapota nemzedékről nemzedékre átadódik, ezáltal nemcsak a gyermekek, hanem az unokák egészségi állapotára is kihatással van.
Az ausztráliai Victor Chang Institute és a Garvan Institute of Medical Research kutatói hím egereken végzett kísérletek alapján azt találták, hogy a vemhesség létrejöttének időpontjában elhízott vagy túlsúlyos állatok első és második generációs utódaiban is nagy a metabolikus betegségek kialakulásának kockázata, tehát mg létre sem jöttek az utódk, amikor máris veszélyeztetettek.
A közlemény első szerzője, Catherine Suter professzor (Victor Chang Institute) úgy véli, hogy most közzétett megfigyeléseiknek direkt közegészségügyi vonatkozásaik is lehetnek: „A baba egészségét hagyományosan az anya felelősségének tekintik, hiszen ő az, aki teherbe esik és a terhességet kiviseli. Ugyanakkor kevés figyelem fordul afelé, hogy az apa egészségi állapota miként befolyásolja a még meg sem született gyermek egészségét. Mostani vizsgálatunk meggyőző bizonyítékot szolgáltatott arra állatmodell alapján, hogy az apa tápláltsági állapota és metabolikus egészsége hatással lehet nemcsak a fiúk, hanem a fiú unokák állapotára is.
Az apaegerek elhízásának következményeit elemeztük több generáción keresztül. Ha az apaállatokat nagy zsír- és cukortartalmú, silány minőségű táplálékkal etettük, az összes hím utód szervezetében drámai változások mentek végbe, és már mindössze néhány héten belül zsírmáj alakult ki náluk, illetve prediabéteszes tünetek léptek fel, többek között megemelkedett a vércukor- és inzulinszint.”
A kutatókat is meglepte az a megfigyelés, mely szerint nem csak az elhízott egerek hím fiaiban, hanem fiúunokáiban is nagyobb volt a metabolikus zavarok kialakulásának kockázata. Ennél is fontosabb megállapítás volt, hogy az unokák esetében megfigyelhető hajlam akkor is fennállt, ha az apák megfelelően táplálkoztak, és a vemhesség létrejöttének időpontjában metabolikus állapotuk kielégítő volt.
Az étrend utódokra gyakorolt hatása drámai mértékű még akkor is, ha a nem megfelelő táplálkozás csak rövid ideig tart, és mindennek oka a nagyapák elhízása.
Mark Febbraio professzor az eredmények fényében annak fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy az emberek megfelelő tájékoztatást kapjanak a vizsgálat tapasztalatairól, hogy életmódjuk haladéktalan megváltoztatásával csökkentsék a lehetséges kockázatokat. Ha az apa és a nagyapa elhízott vagy túlsúlyos volt, különösen nagy körültekintés szükséges az étrend megválasztásakor. A leendő apáknak tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy egészségi állapotuk miként befolyásolja gyermekeik és unokáik egészségi állapotát.
Jó hír ugyanakkor, hogy a kutatók azt figyelték meg, hogy a harmadik generáció tagjainak metabolikus egészsége szignifikánsan javult. „A harmadik generációra a silány gyorséttermi táplálékra adott válasz eltűnt. Ez azt jelzi, hogy nem lehetetlen megszakítani a metabolikus betegségek körét. Rendkívül fontos megjegyezni, hogy ez a hajlam nem genetikai eredetű, azaz a károsodás megállítható és végül a visszájára fordítható” − magyarázza Suter professzor.
A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy a több generációt érintő programozottság háttere egyelőre még nem teljesen tisztázott, de több jel is arra mutat, hogy az ok a spermában keresendő. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy pontosabb ismereteket szerezzünk arról, hogy az RNS-molekulákban bekövetkezett változások miként képesek továbbadni a metabolikus hatásokat nemzedékről nemzedékre” – zárja eredményeik ismertetését Febbraio professzor.
A vizsgálat eredményeit a Molecular Metabolism című lapban hozták nyilvánosságra.
