A pembrolizumab szerepe a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében
A tüdőrák nemcsak hazánkban, hanem a világon is a vezető daganatos halálok. Ezen belül is a nők tüdődaganatos megbetegedése és halálozása jelentősen emelkedett az elmúlt évek során. Hosszú évekig csak kemoterápiás lehetőségünk volt a tüdőrák kezelésében. A 2015-ös év nagy áttörést jelentett a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében egy új kezelési stratégia, az immunellenőrzőpont gátlás megjelenésével. Az immunterápia az eddig szerény terápiás lehetőséget adó laphámrákos és dohányos adenokarcinómás betegeknél mutatott különösen kiemelkedő hatékonyságot, amelynek a hátterében a dohányzás okozta magas mutációs arányt igazolták a vizsgálatok. Az immunterápiás kezelések bevezetése nagy kihívást jelent az onkopulmonológiában, mind a jobb terápiás hatékonyság és a hosszabb túlélés, mind a kezelés melletti jobb életminőség, mind az eltérő mellékhatásprofil vonatkozásában. A pembrolizumab az első PD-1-gátló készítmény, amelyet első- és többedvonalban is törzskönyveztek a nem kissejtes tüdődaganatok kezelésében. Magy Onkol 61:107–110, 2017
Kulcsszavak: tüdőrák, immunterápia, PD-1-gátlók, PD-L1gátlók, CTLA-4-gátlás, teljes túlélés, pembrolizumab
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
a szerző cikkei
Puskás Rita, Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Budapest
a szerző cikkei