A rifaximin és a nem felszívódó diszacharidok összehasonlító metaanalízise a hepatikus encephalopathia kezelésében
A hepatikus vagy portoszisztémás encephalopathia (HE) olyan komplex, reverzibilis neuropszichiátriai szindróma, melyet akut vagy krónikus májelégtelenség, különösen alkoholos cirrhosis szövődményei okozhatnak (az alkoholos májbetegek 70%-ában kialakulhat). A HE-t a központi idegrendszer általános depressziója jellemzi, klinikai tünetei pedig az enyhe agyi funkciózavar jeleitől, manifeszt pszichiátriai és/vagy neurológiai tüneteken keresztül, mély kómáig terjednek. A HE jelentősen befolyásolja az életminőséget.
Mivel a manifeszt kórkép súlyossága igen változó, a szubklinikus HE-nak pedig a felismerése nehéz, valódi incidenciájának és prevalenciájának meghatározása sem könynyű. Patogenetikailag a HE abból adódik, hogy a máj nem képes a plazmát a káros anyagoktól, például a neurotoxikus ammóniától megtisztítani. A HE kezelése az érvényes irányelvek szerint ezért egyrészt szupportív, másrészt az ammóniaszint csökkentésére, és a kiváltó tényezők azonosítására és korrekciójára irányul. Utóbbi lehet gasztrointesztinális vérzés, fokozott fehérjebevitel, fertőzés (pl. spontán bakteriális peritonitis), prerenális azotaemia, hypokalaemiás alkalosis, obstipáció, hypoxia vagy szedatívumok és nyugtatók alkalmazása.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
a szerző cikkei