A szerkesztőbizottságtól

Tisztelt Kolléganők és Kollégák!

Szokatlan témával foglalkozik mostani számunk bevezető tanulmánya: a kérdés legkiválóbb hazai ismerője, Szabó D. László főorvos úr a mobiltelefonhasználat egészségügyi hatásairól írt kimerítő összefoglalást. A téma laikusok körében is gyakran felvetődik, így a cikk elolvasása után ebben a kérdésben Önök is autentikus tájékoztatást adhatnak családjukban vagy baráti körükben, esetleg más fórumokon. Mint majd olvashatják, nincs még bizonyítva, de nem is lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a túlzott mobiltelefonozás esetleg egészségkárosodáshoz vezet.
Szimpóziumunk részben a tüdővérzés, részben a mellkasi folyadékgyülem kérdéséről ad kitűnő, részletes áttekintést, melyet hazai részről az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főorvosai – Csekeő Attila, Juhász Erzsébet és Agócs László – kommentáltak. Megtudhatjuk, hogy a tüdővérzés még a gasztrointesztinális vérzésekkel összehasonlítva is nagyon gyorsan a keringés összeomlásához és halálhoz vezethet. Szerencsére az ilyen szövődmény elég ritka, de azt minden orvosnak tudnia kell, hogy csekély mértékű haemoptoe is lehet súlyos betegség (rendszerint daganat) első manifesztációja. A mellűri folyadék gyakran kíséri a mostani időszakban halmozódó pneumoniákat, így mindenképpen érdemes az erről szóló cikket áttanulmányozni, hiszen gyakran lehet szükség eszközös beavatkozásra, esetleg műtétre, s az antibiotikum-választás is döntően befolyásolhatja a betegség lefolyását.
Következő cikkünk az inzulinrezisztenciával foglalkozik. Közismert, hogy a fejlett országokban rohamosan nő az elhízott emberek száma, és ma már a kamaszkorban jelentkező metabolikus szindróma sem ritkaság. A kardiovaszkuláris megbetegedések hátterében többnyire életmódbeli hibák húzódnak meg, és a mozgásszegény életmód, ha mennyiségileg és minőségileg egészségtelen táplálkozással párosul, legnagyobb valószínűséggel az inzulinrezisztencián keresztül okoz elhízást, anyagcserezavart, majd diabetest. Az inzulinrezisztencia kialakulásának lehetséges mechanizmusairól a kitűnően illusztrált cikk mellett a kérdés elismert szakértője, Korányi László professzor nyújt értékes felvilágosítást részletes kommentárjában. Korányi professzor úr munkacsoportjának nemzetközileg is elismert tevékenysége a kérdés genetikai hátterének feltárásában is jelentős előrelépést jelentett.
Gyakori tünetről, a palpitációról olvashatnak klinikai példákkal is illusztrált részletes cikket, melyet Szauder Ipoly főorvos úr részletes, kitűnően strukturált kommentárja egészít ki. Ezekből megtudhatják, hogy a palpitációnak nagyon gyakran van extrakardiális oka; és az ilyen esetekben az oki terápia eredményesebb lehet, mint a tünet kezelése. Ugyancsak kardiovaszkuláris témával foglalkozik a vazoaktív anyagok hatását elemző cikkünk és a hozzá csatlakozó, Tomcsányi János főorvos úr által jegyzett tömör kommentár. Bár ezek a szerek elsősorban az intenzív terápiás beavatkozások során használatosak, alkalmazásuk lehetőségeiről a gyakorló orvosoknak is tudniuk kell.
A nagyon gyakori krónikus obstruktív tüdőbetegség fellángolásával éppen ezekben a hónapokban számolhatunk: korszerű kezeléséről részletes, nagyon sok irodalmi hivatkozást tartalmazó cikkünkben és Balikó Zoltán tanár úr kitűnő kommentárjában olvashatnak. A sablonos hörgőtágító kezelés helyett ma már – a betegség stádiumától függően – lépcsőzetes kezelést kell alkalmazni, amihez számos, az utóbbi időben kifejlesztett, a korábbinál hatékonyabb és szelektívebb gyógyszer áll rendelkezésre.
Ritka, de súlyos betegségekkel foglalkozik következő két cikkünk. A cluster fejfájásról megtudhatják, hogy a létező legsúlyosabb fájdalmak egyike, mely feltétlenül intenzív és specifikus terápiát igényel. A hátsó üvegtesti leválás korai felismerése és megfelelő szakellátása megmentheti a beteg látását. A környezettől független vizuális érzékletek (pl. villámlátás) szerencsére általában megijesztik a beteget, így orvoshoz fordul, akinek kötelessége minél hamarabb szemészeti ellátást biztosító intézménybe irányítani őt.
A sportolással kapcsolatos közleményünk olyan bőrbetegségekkel foglalkozik, amelyek megnehezíthetik a rendszeres testedzést, de nem sportoló egyéneknek is sok kellemetlenséget okozhatnak. Az ekzema és a psoriasis gyakran fordul elő a mindennapi gyakorlatban, rendszeres testedzés mellett pedig számolni kell a terhelés által kiváltott urticaria és anaphylaxia előfordulásával is. Szépen illusztrált, részletes cikkünk és Wikonkál Róbert egyetemi adjunktus úr kitűnő kommentárja bőséges információt nyújt e kérdések részletesebb megismeréséhez.
A bizonyítékokon alapuló orvoslással foglalkozó rovatunkban ismét Matos Lajos tanár úr foglalt össze egy fontos kardiológiai tanulmányt, a SENIORS vizsgálatot, mely megerősítette, hogy a béta-blokkolók – konkrétan a nebivolol – a szívelégtelenség kezelésének kötelezően használandó szerei közé tartoznak. A tanulmány azt is igazolta, hogy minél súlyosabb a dekompenzáció, annál hatékonyabban lehet nebivolollal csökkenteni a mortalitást. A kardiovaszkuláris betegségekről szól Halmos Tamás professzor úr és Suba Ilona főorvos kitűnő, tömör összefoglalása is, melyben a metabolikus szindróma kezelését tekintik át, hasznosan egészítve ki az inzulinrezisztenciával foglalkozó, már említett cikkünket.
Örömteli hírrel zárom bevezetőmet: az Orvostovábbképző Szemle mostani számába vettünk át először néhány aktuális beszámolót a mindenki által ismert Harrison belgyógyászati tankönyv internetes honlapjáról. E rövid, valóban a legújabb eredményeket ismertető közleményekből most négyet adunk közre, és ezentúl rendszeresen találhatnak majd lapunkban ilyen cikkeket. Örülnék, ha kezdeményezésünk olvasóink megelégedését váltaná ki.