A szerkesztőbizottságtól

Tisztelt Kolléganők és Kollégák!

Mostani számunk „Hazai aktualitás” rovatában fontos aktuális kérdést ismertet kimerítően Szathmári Miklós tanár úr, szerkesztőségünk tanácsadója, akit a közelmúltban bízott meg a Semmelweis Egyetem Tanácsa – Fejérdy Pál rektorhelyettes úr legfelsőbb irányítása mellett – a folyamatos továbbképzés Egyetemünk részéről történő menedzselésével. Ez a kérdés elég sok vihart kavart az elmúlt időszakban, de jellemzően azok tiltakoztak a folyamatos továbbképzés jelenlegi rendszere ellen, akik elmulasztották időben teljesíteni az előírt pontszámot. Bár a rendszer már néhány éve működik, nyilván folyamatos kiigazítást igényel, de azt nem lehet vitatni, hogy az orvostudomány fejlődésének mai üteme mellett minden, a betegellátással foglalkozó orvosnak rendszeresen képeznie kell magát, hogy betegeinek a legkorszerűbb ellátást nyújthassa. A Szathmári tanár úr és munkatársai által írt tanulmány tartalmazza mindazokat az előírásokat és lehetőségeket, amelyek ismeretében a most induló ötéves ciklusban kellő időben teljesíthetik továbbképzési kötelezettségeiket.
Szimpóziumunk nagyon fontos gyakorlati kérdéssel, a tumormarkerek és a daganatos betegségekben alkalmazandó tromboprofilaxis jelentőségével foglalkozik. Bevezetőjében Pápai Zsuzsanna főorvos asszony joggal emeli ki, hogy a tumormarkerek szűrésre nem alkalmasak, nem szervspecifikusak, de igen nagy a jelentőségük a már kialakult daganat további sorsának követése szempontjából. Hangsúlyozza, hogy a daganatok közel felében – egyes esetekben azt meghaladóan – thrombosis alakul ki, amely nemritkán fatális pulmonális emboliát okoz.Konkrét eset analíziséből fejtik ki a német szerzők a tumormarkerek jelentőségét, Telekes András főorvos úr igen részletes kommentárja pedig további lehetőséget kínál a kérdés elmélyült tanulmányozására. Az alvadásgátlás onkológiai szerepéről ugyancsak kimerítő cikket olvashatnak, melyet Tímár József professzor úr táblázatokkal és gazdag irodalomjegyzékkel ellátott kiváló kommentárja egészít ki.
A 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM) ma már jelentős szerepet játszik a hypertoniás betegek gondozásában. Magyar tervezők innovatív munkájának köszönhetően olyan készülék is rendelkezésünkre áll, amely lehetővé teszi az egyidejű EKG-monitorozást. Ismert tény, hogy a hypertonia egyik legfontosabb célszervkárosodása a myocardialis ischaemia, melynek idejében történő felismerése elősegítheti az infarctus profilaxisát.Kitűnő cikkünket Tislér András tanár úr kommentálta, részletes irodalomjegyzékkel segítve azok munkáját, akik ezzel a témával behatóbban szeretnének foglalkozni. A kardiovaszkuláris betegségekhez csatlakozik következő cikkünk is, melynek jelentőségét az adja, hogy a diabetes mellitus világszerte terjedő epidémiája egyre nagyobb mértékben járul hozzá a szív-ér rendszeri halálozáshoz. A Karádi István professzor úr tömör kommentárjával kiegészített cikkünk felhívja a figyelmet arra, hogy a vércukorszint enyhe, csökkent cukortoleranciának (IGT) megfelelő emelkedése már fontos kockázati tényezőnek tekinthető, különösen a myocardialis infarctus kialakulása és kimenetele szempontjából. Szintén kardiovaszkuláris témát tárgyal a HDL-koleszterin-szint emelésének lehetőségével foglalkozó cikkünk. Míg az amerikai szerző a gyógyszeres lehetőségeket foglalja össze, addig Reiber István főorvos úr, nagyon helyesen, azt emeli ki, hogy az életmód megváltoztatása is fontos szerepet játszik e „védő” koleszterin-frakció szintjének emelésében.
A pánikzavar nagyon gyakori betegség. Ezzel foglalkozó cikkünk és a Barth Ákos főorvos úr által írt részletes kommentár számos gyakorlati tanáccsal segíti a pánikbetegség felismerését és kezelését a mindennapi munkában. A hypothermiával foglalkozó cikkünk aktualitását az adja, hogy a mai magyar viszonyok között sajnos egyre gyakrabban találkozunk életet veszélyeztető kihűléssel, elsősorban idült alkoholbetegek esetében, de a létminimum alatt, egyedül élő emberek körében is. Cikkünk a hypothermia kezelésének lehetőségeit is részletezi, de főleg a kezelés elveiről ad részletes, algoritmusban is összefoglalt útmutatást; Fazekas Tamás professzor kommentárja főleg a hypothermia következményeként fellépő súlyos kamrai ritmuszavarok veszélyére hívja fel a figyelmet. Ugyancsak fontos gyakorlati kérdéssel, az időskori vírusfertőzésekkel foglalkozik következő cikkünk, melyet a kérdés kiváló hazai szakértője, Szalka András főorvos úr egészített ki részletes kommentárral.
A rendszeres testedzést folytatóknak ad tanácsot a terhesség alatti sporttevékenységet tárgyaló cikkünk; a közleményben és főleg Bardóczy Zsolt adjunktus úr kommentárjában arról is olvashatnak, hogy a korábban testedzést nem folytató asszonyok szülés előtti tornája is hozzájárulhat a sikeresebb szülésvezetéshez.
Érdekes esetismertetéseink mellett figyelmükbe ajánlom a bizonyítékokon alapuló orvoslás e számunkban összefoglalt újabb eredményeit.Matos Lajos tanár úr két nemrég befejezett, a valsartan és az ACE-gátlók összehasonlításával kapcsolatos tanulmányt ismertet, hangsúlyozva az angiotenzin II receptor blokkoló előnyeit a stent-beültetés utáni esélyek javulásában. Jermendy György professzor úr a jól ismert Diabetes Control and Complications Trial (DCCT) vizsgálat hosszú távú követésének tanulságait mutatja be, amelyek megerősítik, hogy az intenzív inzulinkezelés nemcsak a mikrovaszkuláris, hanem a makrovaszkuláris szövődmények (szív-infarctus, stroke stb.) megelőzéséhez is hozzájárul. Végül Vadász Imre főorvos úr azokat a lehetőségeket tekinti át, amelyeket egy korszerű antibiotikum, a moxifloxacin kínál a közösségben szerzett pneumonia kezelésében.