A szerkesztőbizottságtól

Tisztelt Kolléganők és Kollégák!

Elsőnek Halmos Tamás professzor úr kitűnő tanulmányát ajánlom szíves figyelmükbe. A hazai cukorbeteg-ellátás kérdéseit történelmi perspektívában feldolgozó cikkben Halmos professzor úr joggal emeli ki a néhai Hetényi Géza professzor elévülhetetlen érdemeit a cukorbetegek gondozásának fejlesztésében, de szeretném megemlíteni Magyar Imre professzor nevét is, akinek a nevéhez a Magyar Diabetes Társaság megalapítása is fűződik. A hazai diabetesellátás sikertörténet lehetne, ha főhatóságunk és az OEP is segítené a Társaság szakmai munkáját, s valóban működő gondozóhálózat alakulhatna ki. A cikkből megismerhetik azokat a gondokat, amelyekkel e területen dolgozó kollégáink naponta szembesülnek.
  Kardiológiai témájú szimpóziumunk bevezetőjét Tenczer József professzor úr írta, és a két színvonalas kommentár, Kiss Róbert Gábor tanár úr és Csanády Miklós professzor úr tollából, kitűnően egészíti ki a két tömör áttekintést. Az egyik közlemény inkább kardiológus szakembereknek szól, bár gyakorló orvosok számára is hasznos lehet a coronaria stent beültetése után követendő thrombosis-gátló terápia ismerete. A másik cikk a mindennapok kérdésével foglalkozik: mikor, milyen feltételek mellett lehet krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeket műtéti beavatkozásnak alávetni, és milyen előzetes vizsgálatok szükségesek az ilyen betegek felkészítéséhez. Ne felejtsük el, hogy a szívelégtelenség halálozása ma is rendkívül nagy, és a betegség felismerésekor várható túlélés nem haladja meg a korán felfedezett colon carcinomában vagy emlőrákban szenvedő betegekét.
  Fontos gyakorlati kérdéssel foglalkozik következő cikkünk, melyet Vizi Éva főorvos asszony kitűnő kommentárja egészít ki: a pleurális folyadékgyülemről van szó, melynek két legfontosabb csoportját (gyulladásos, illetve tumoros eredetű pleuritis) fontos elkülöníteni. Részletes táblázatok segítenek az olvasónak eligazodni e kérdésben. Ritka, de súlyos betegség az akut veseelégtelenség, melynek korai felismerése a beteg gyorsabb gyógyulását segítheti elő, s a megfelelő centrumban időben elkezdett kezelés előzheti meg azokat a súlyos szövődményeket (pl. sepsis, kardiovaszkuláris katasztrófa), amelyek a mai hatékony dialíziskezelés mellett is 20% körüli halálozással járhatnak. A cikk számos táblázattal, jól követhető algoritmusokkal, bőséges irodalomjegyzékkel segíti az olvasót, Szegedi János tanár úr részletes kommentárja pedig önmagában is felér egy kitűnő „review”-val.
  A szemhéj duzzanata és piros elszíneződése legtöbbször banális betegség következménye, de mint következő cikkünkben olvashatják, akár vakságot okozó betegségek jele is lehet. Lukáts Olga adjunktus asszony értő kommentárja is hangsúlyozza, mennyire fontos a beteg szakszerű vizsgálata e tünetek észlelésekor.Kitűnő cikket olvashatnak a krónikus hepatitis B kezeléséről is. Fontos tudni, hogy az akut hepatitis B fertőzés nem igényel kezelést, de a krónikus folyamat antivirális kezeléssel kedvezően befolyásolható, a súlyos szövődmények – a cirrhosis és a máj-carcinoma – megelőzhetők, ha a kezelés idejekorán elkezdődik. A kitűnő kommentárba Gervain Judit főorvos asszony ez irányú széles körű tapasztalatait is belefoglalta.
  Végül a bizonyítékokon alapuló kardiológia területéről Matos Lajos tanár úr ismertet egy új, innovatív módszert: a coronaria-plakk rupturájához csatlakozó thrombus speciális katéterrel történő leszívását. Az ígéretes technika, reméljük, rövidesen elérhető lesz hazánkban is. Az ismertetett tanulmány nevéből kialakított rövidítés kedvet adott Matos tanár úrnak egy kis eszmefuttatásra a „tapas” néven hispán nyelvterületen mindenütt jól ismert ínyencségekről. Tanár úr műveltsége, finom intelligenciája bizonyára kellemes pillanatokat fog szerezni minden kedves Kolléganőnek és Kollégának.