Alkoholfogyasztás és magasvérnyomás-betegség

Főbb tézisek:

1. Az alkoholfogyasztás összefüggést mutat a magasvérnyomás-betegséggel, de az alkohol csak heti 210 g-nál (napi 2–3 egységnél) nagyobb fogyasztás esetén befolyásolja negatívan a vérnyomást. A szeszes ital fajtája ebben a hatásban nem játszik szerepet.
2. Azok a személyek, akiknek a szisztolés vérnyomása magasabb 120 Hgmm-nél, diasztolés értéke pedig meghaladja a 80 Hgmm-t, legfeljebb napi 30 g (férfiak), illetve 15 g (nők) alkoholt fogyaszthatnak. Manifeszt magasvérnyomás-betegségben az alkoholfogyasztás mérséklésével a vérnyomás csökkenthető, és a vérnyomáscsökkentő kezelés hatékonyabbá tehető. Ilyen módon csökkenthető a kardiovaszkuláris események előfordulása és az összhalálozás.
3. Az alkoholfüggő vérnyomás-szabályozás mechanizmusai részben még tisztázatlanok. Az etanol dózisfüggő, időben egymást követő hatásokat idéz elő: a kezdeti értágulatot vazokonstrikció, azt pedig központi idegrendszeri hatás követi, és a fokozott szimpatikus aktivitás végeredményben a vérnyomás emelkedéséhez vezet.
4. Alkoholfüggőség esetén a naponta elfogyasztott jelentős etanolmennyiség miatt gyakran alakul ki magasvérnyomás-betegség. A krónikus alkoholfogyasztás presszorhatása mellett vérnyomáskiugrások akut elvonás esetén is jelentkezhetnek. Deliriumban szinte mindig tapasztalható vérnyomáskiugrás, amely akár hypertoniás krízisbe is fordulhat. A máj-cirrhosisban szenvedő betegek vérnyomása gyakran alacsony.
5. A mérsékelt alkoholfogyasztás valószínűleg némi vérnyomáscsökkenést okoz, emellett érvédő hatása által csökkenti a kardiovaszkuláris események gyakoriságát és az összhalálozást a magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek körében is. Minthogy a magasvérnyomás-betegség a kardiovaszkuláris események független kockázati tényezője, feltételezhető, hogy a nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása által kiváltott vérnyomás-emelkedés növeli a kardiovaszkuláris kockázatot is. Az alkoholfogyasztás mérséklésével csökkenthető a vérnyomás és a nem kardiovaszkuláris események előfordulása, fokozható a vérnyomáscsökkentő kezelés hatása, s ily módon csökkenhet a kardiovaszkuláris kockázat és az összhalálozás.

A magasvérnyomás-betegség az ateroszklerotikus érelváltozások és a kardiovaszkuláris események (myocardialis infarctus, stroke) fontos kockázati tényezője. Az alkoholos italok rendszeres fogyasztása összefüggést mutat a vérnyomás emelkedésével.5,20,22 Másrészt azonban számos tanulmányban kimutatták, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás csökkenti az összes halálozást és különösen a kardiovaszkuláris események számát.6,12,15,44–46,54 Felmerül a kérdés, hogy milyen feltételek mellett nincs káros hatása a mértékletes alkoholfogyasztásnak, és hol van az a pont, amelyen túl az alkoholfogyasztás káros a szervezetre. Az alábbiakban áttekintést adunk az alkoholfogyasztás és a magasvérnyomás-betegség összefüggéseiről, s a „Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure” (JNC) aktuális irányelveit figyelembe véve gyakorlati útmutatást adunk a betegek kezeléséhez és tájékoztatásához.