Az alvási apnoe súlyosbítja a zsírmájat

A nem alkoholos zsíros májbetegség (NAFLD, non-alcoholic fatty liver disease) – nevének megfelelően – olyan állapotot jelöl, amikor a májszövet zsíros elfajulása mögött nem vagy csak igen kis mennyiségben mutatható ki alkoholfogyasztás. E kórállapot egyes eseteiben a felhalmozódott zsír májszövetgyulladást és -hegesedést okoz, ami a betegség súlyosabb formájának, a nem alkoholos szteatohepatitisznek (NASH, non-alcoholic steatohepatitis) a kialakulásához vezet.

A NAFLD epidemiológiai jelentősége világszerte fokozódik mind a gyermekek, mind a felnőttek körében, a fejlett nyugati államokban a népesség megközelítőleg 30 %-át érinti, gyermekek körében az előfordulási arány elérheti a 9,6 %-ot is.

Az elhízott gyermekek körülbelül 38 %-ának van nem alkoholos májbetegsége, vagyis  izolált hepatikus szteatózisa, nem alkoholos szteatohepatitisze és cirrhosis.

A NAFLD előfordulási gyakorisága az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség incidenciájával együtt emelkedik. Miközben a máj izolált szteatózisát a spektrum kevésbé agresszív formájának tekintik, a NASH súlyos fokú fibrózisba és cirrhosisba mehet át, illetve hepatocelluláris karcinomává fajulhat.

A vizsgálatot vezető dr. Shikha Sundaram, a coloradói egyetem gyermekkórházának munkatársa  szerint: “Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az elhízással összefüggő obstruktív alvási apnoe (OSA, obstructive sleep apnoe) és az intermittáló nokturnális hipoxia a NAFLD progressziójával társul. A NAFLD és OSA/hipoxia egyidejű fennállásakor súlyosabb a májbetegség és máj-fibrózis, ami arra utal, hogy az OSA/hipoxia szerepet játszhat a NASH kialakulásában. Ennek pontos mechanizmusa azonban még nem tisztázott.”

A Journal of Hepatology című lapban nyilvánosságra hozott vizsgálatukba 36 olyan elhízott serdülőt vontak be, akiknél NAFLD állt fenn, a kontroll csoportot 14 elhízott, de NAFLD-ben nem szenvedő serdülő alkotta. Arra keresték a választ, hogy az OSA és az elégtelen éjszakai oxigénellátás kombinációja nyomán kialakuló oxidatív stressz gyorsítja-e a gyermekkori NAFLD progresszióját. Az adatgyűjtés ideje 2009 júniusa és 2014 januárja közé esett. Olyan serdülőket választottak be a vizsgálatba, akiket NAFLD gyanúja miatt májbiopsziára jegyeztek elő.

A kontrollokhoz képest NAFLD eseteiben szignifikánsan emelkedett a a hepatocelluláris károsodás markereinek, az aminotranszferázoknak továbbá a gyulladásos markereknek a szintje, illetve betegekben metabolikus szindróma jelei mutatkoztak.

Azt találták továbbá, hogy OSA/hipoxia fennállásakor súlyosabb mértékben hegesedett a májszövet, mint OSA/hipoxia hiányában. A munkacsoport egyértelmű korrelációt észlelt a májban fennálló oxidatív stressz mértékét jelző indexek értéke, illetve az OSA megítélésére használt paraméterek súlyossága között.

„Adataink azt jelzik, hogy az alvás közbeni kóros légzés fontos trigger az oxidatív stressz szempontjából, ami viszont elősegíti a NAFLD NASH-ba történő progresszióját. Amennyiben a serdülőnél NAFLD és OSA/éjszakai hipoxia is fennáll egyidejűleg, akkor a máj hegesedése súlyosabb fokú, és jobban felborul a szabad gyökök képződése, illetve a szervezet ártalomra adott válasza közötti egyensúly” –“további kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy elhízott személyeknél az OSA/éjszakai hipoxia kezelésével megelőzhető vagy megállítható-e a NASH kialakulása.”Az éjszakai hipoxia kezelésének egyik módja, hogy folyamatos pozitív nyomással (CPAP, continuous positive airway pressure) biztosítják az alvás közbeni oxigénellátottságot ílymódon csökkentve az intermittáló éjszakai hipoxia által okozott oxidatív stresszt.

A közleményhez fűzött szerkesztőségi kommentárjában dr. Maurizio Parola a torinói egyetemről, illetve dr. Pietro Vajro a salernói egyetemről ezt írja: „A szerzők szignifikáns korrelációt igazoltak a vér hematokritértéke és a NAFLD okozta fibrózis súlyossága, valamint a NAFLD és a lipidperoxidációs paraméterek szintje között. Adataik segítenek annak eldöntésében, hogy szükséges-e szövettani vizsgálatot és poliszomnográfiát végezni, hogy a mostaninál korábban felismerjük azokat a serdülőket, akiknél súlyosabb NAFLD és súlyosabb OSA/hipoxia áll fenn.”