Az anesztézia károsíthatja az agyat?

A Cincinnati Children’s Hospital Medical Center munkatársai arról számoltak be az Annals of Neurology című lapban egérkísérleteik alapján, hogy az anesztézia neurotoxikus hatásai az agyi neuronok életkorától, nem pedig az altatott állat életkorától függnek, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Bár további kutatások szükségesek annak igazolására, hogy a megállapítások mennyiben vihetők át az emberekre, a vizsgálat potenciális egészségi vonatkozásai gyermekek és felnőttek millióit érintheti, ennyien esnek át ugyanis évente műtéti anesztézián – hangsúlyozza dr. Andreas Loepke aneszteziológus.

„Vizsgálatunk azt igazolta, hogy neuronokban anesztézia hatására bekövetkező sejthalál nem korlátozódik az éretlen agyra, ahogyan azt korábban gondoltuk – magyarázza. − Úgy tűnik, hogy a sérülékenység leginkább bizonyos életkorú és érési stádiumú idegsejteket érint. E megfigyelés egy lépéssel közelebb vitt bennünket a jelenség mögött álló mechanizmusok megértéséhez.”

A nagyon fiatal agy legtöbb régiójában nagy számban képződnek új neuronok, ami magyarázatot adhat arra, hogy a korábbi kutatások miért összpontosítottak e fejlődési stádiumra. Az érett agyban lényegesen lassabban következik be a neuronok képződése, a gyrus dentatusban és a bulbus olfactoriusan azonban az élet későbbi szakaszában is megfigyelhető. A tanulás és a memória szabályozásában részt vevő gyrus dentatus területére különös figyelmet fordítottak Loepke és munkatársai mostani kutatásukban, melyben a Cincinnati Egyetemen kívül a kínai Fudan Egyetem szakemberei is részt vettek. A vizsgálatban a kutatók újszülött, egészen fiatal és fiatal egerek agyát vizsgálták a műtéti anesztéziában széles körben használt szer, az izoflurán hatására. Az újszülött állatok bizonyos agyi régióiban – a korábbi megfigyeléseknek megfelelően – kiterjedt neuronpusztulás következett be, miközben a gyrus dentatus viszonylag érintetlen maradt. Az idősebb állatoknál azonban éppen ellenkező jelenséget figyeltek meg: a sejthalál elsősorban a gyrus dentatus területét érintette.

A kutatók eztán részletes vizsgálatokat folytattak annak meghatározására, hogy az érintett neuronok melyik életkorban és fejlődési stádiumban a legérzékenyebbek az anesztézia okozta sejthalál szempontjából. A kutatók nagyjából azonos megfigyeléseket tettek a fiatal egerek esetében is.

Az utóbbi évtized kutatásai alapján egyre inkább bizonyítottnak látszik, hogy a széles körben használt anesztetikumok elősegítik a sejthalált a fejlődésben lévő állatoknál, ami aggodalmat kelt az élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóságban (FDA), a klinikusokban, idegkutatókban és a laikusokban is. Gyermekek és felnőttek részvételével lefolytatott utánkövetéses vizsgálatok összefüggést találtak a műtéti anesztézia, valamint a tanulási és memóriazavarok között. A mostani vizsgálat vezetője azonban óva int attól, hogy megfigyeléseiket azonnal átvigyük a gyermek- és felnőttkori anesztézia mindennapi gyakorlatára. A további kutatások célja protektív terápiás stratégiák kifejlesztése azokra az esetekre, amikor ez szükségesnek látszik. A következő lépés az anesztézia által kiváltott, az agyi sejtek pusztulásához vezető specifikus molekuláris folyamatok azonosítása lesz.

„A műtét gyakran alapvetően fontos az élet megmentése vagy az életminőség fenntartása szempontjából, ezek pedig nem végezhetők általános anesztézia nélkül – mondja Loepke. – Az orvosnak alaposan meg kell vitatnia a beteggel, a szülővel vagy a gondozóval az altatást igénylő beavatkozás kockázatait és előnyeit, valamint annak ismert veszélyeit, ha nem kerül sor a műtétre.”