Az ápolók munkakörülményei és a betegek gyógyulása
Egy amerikai vizsgálat szerint a kórházi betegek biztonsága nagyban függ az ápolók munkahelyi körülményeitől.
A bejegyzett (hivatásos) ápolónők körében végzett, 535 kórházat érintő amerikai vizsgálat eredményei szerint a kórházakban bentfekvő betegek ellátása biztonságosabb az olyan intézményekben, ahol jobbak az ápolónők munkakörülményei. Azokban a kórházakban, ahol a munkakörnyezet javításával nem törődtek, lelassult a betegeket veszélyeztető kockázatok csökkenése.
A Dr. Linda H. Aiken (University of Pennsylvania, Philadelphia) és munkatársai által végzett kutatás eredményeit a Health Affairs c. lap 2018. november 5.-i számában közölték online.
Már csaknem 15 évvel ezelőtt Keeping Patients Safe: Transforming the Work Environment of Nurses (nagyjából „Őrizzük meg a betegek biztonságát: az ápolónők munkakörülményeinek átalakítása”) címmel az Institute of Medicine megjelentetett egy csaknem 500 oldalas tanulmányt. Ebben már rámutattak arra, hogy a kedvező feltételeket biztosító ápoló személyzet és munkakörülményei összefüggnek a betegek biztonságával, és a személyzet munkakörülményeinek javítására nyolc javaslatot fogalmaztak meg.
A Dr. Linda H. Aiken (University of Pennsylvania, Philadelphia) és munkatársai által végzett kutatás eredményeit a Health Affairs c. lap 2018. november 5.-i számában közölték online. A kutatók négy nagy amerikai állam 535 kórházában vizsgálták a munkakörülmények és a betegek biztonságának összefüggéseit két különböző időpontban 2005 és 2016 között. A két időpont között mindössze a kórházak 21%-ában lehetett kimutatni legalább 10%-os javulást. A kórházak 71%-ában nem változtak a munkakörülmények, sőt, a kórházak 7%-ában még minimum 10%-kal rosszabbodtak is. Azokban a kórházakban, amelyekben javulás mutatkozott, a betegek értékelése 11%-os javulást mutatott, a nővérek 15%-a pedig kiválónak nevezte a gyógyító munkát - azokhoz a kórházakhoz képest, ahol nem történt javulás. A nővérek 15%-a leginkább a betegek biztonságát részesítette előnyben, 16% volt a munkájával elégedett, és 12%-uk nem számolt be kiégésről. A kórházak azon 7%-ában viszont, ahol rosszabbodást jegyeztek fel, a betegek értékelése 19%-kal esett, és 25%-kal kevesebb ápoló tartotta a betegek biztonságát az elsődleges prioritásnak.
Mindent összevetve a hivatásos ápolónők (RN = „registered nurse”) 60%-a úgy véli, hogy a saját kórházának körülményei nem nevezhetők kiválónak, egy 10 pontos skálán a nővérek 68%-a csak 8 pontot adott saját munkakörülményei megítélésére. Az ápolónők több mint a fele (54,9%) határozottan nem ajánlaná a saját kórházát barátainak vagy családtagjainak. A vizsgálatban résztvevő ápolónők közel egyharmada nem tartja biztonságosnak saját kórházában a betegek ellátását (29,6%), illetve nem elégedett a fertőzések megelőzésére tett intézkedésekkel (28,9%). A válaszadók 50,1%-a szerint a személyzet úgy érzi, hogy a hibák ellene fordíthatók, 37,3%-uk azt figyelte meg, hogy műszakváltáskor fontos információk tűnnek el, 41,9%-ban általában elsikkadni látják a lényeges dolgokat, 36,9%-ban úgy érzik, hogy nem mondhatják el véleményüket szabadon a hatóságoknak, végül 21,5%-ban úgy érzik, hogy a menedzsment nem a betegek biztonságát tartja legfontosabb szempontnak.
Az ápolók 81%-a a kiválónál gyengébbnek tartja jelenlegi munkakörülményeit, legtöbbjük (69,4%) nincs teljesen megelégedve munkájával, 30,8%-uk a kiégést mérő Maslach Burnout Inventory skálán magas pontot ért el. A nővérek 27,1%-ban arról panaszkodtak, hogy legutolsó szolgálatuk során ideiglenes megoldásokat kellett keresniük pl. eltört, vagy hiányzó eszközök pótlására, 30,7%-ban pedig arról számoltak be, hogy legutóbbi munkanapjuk jelentős részét nem ápolói feladatokkal kellett eltölteniük.
A kutatók a betegeknek is feltettek kérdéseket, akik 31,8%-ban számoltak be arról, hogy kórházi tartózkodásuk tapasztalatai kedvezőtlenek, ezért 30,2%-ban nem is ajánlanák az adott helyet barátaiknak vagy családtagjaiknak. Kissé kevesebb, mint a betegek negyede (23,9%) mondta azt, hogy az őket ápolók nem tárgyaltak velük következetesen, 38,2%-uk elmondta, hogy a kórházi személyzet nem mindig segített a problémák gyors megoldásában, és nem mindig tájékoztatta őket arról, hogy milyen gyógyszert kapnak és milyen célból. A fájdalomcsillapításra szoruló betegek 31,4%-a vallotta azt, hogy fájdalmaikat nem mindig csillapították kellő mértékben.
Előfordult kedvező válasz az olyan kórházakban fekvő betegektől is, melyekben romlottak a munkahelyi körülmények, de legalább kétszer több kedvező válasz érkezett azoktól a betegektől, akik javuló munkakörülményekkel rendelkező kórházakban feküdtek. Végül a kutatók megállapították, hogy „az eredmények azt mutatják, hogy a nővérek ismételten előforduló működési zavarokkal küzdenek, melyek megszakítják az ápolói munkát és veszélyeztetik a betegeket. A profi nővérek legnagyobb értéke, a betegek közvetlen ápolása ilyen módon elsikkad. A kórházvezetésnek folyamatosan javítani kell a munkakörülményeken, hogy működési problémák ne akadályozzák a nővéreket ápolói tevékenységükben.”
Forrás:
