Az ustekinumab előnye refrakter Crohn-betegségben
A VENUS vizsgálat szerint refrakter Crohn-betegségben az ustekinumab jobbnak bizonyult a vedolizumabnál
Egy retrospektív analízis szerint az ustekinumab (Stelara, Janssen) a kezelésre adott válasz és a remisszió számos mutatójában kedvezőbbnek bizonyult a vedolizumabnál (Entyvio, Takeda) a „refrakter” Crohn-betegségben szenvedő, azaz az anti-TNF kezelésre nem reagáló betegeknél.
Crohn betegségben leginkább az anti-TNF kezelés hatástalansága ad okot az aggodalomra. A Crohn betegek kb. 15%-ba eleve nem reagál az anti-TNF kezelésre, és mindössze csak 37%-uk marad legalább 1 évig klinikai remisszióban. Dr. Anthony Buisson (University Hospital Estaing, Clermont-Ferrand, Franciaország) és munkatársai a Digestive Disease Week (DDW) 2021-es virtuális találkozóján ismertették a VENUS vizsgálat eredményeit, melynek keretében az anti-TNF-szerekétől eltérő hatásmechanizmusa két biológiai gyógyszer, az ustekinumab és a vedolizumab hatásosságát értékelték. A vizsgálatba 312 olyan francia Crohn-beteget vettek, akik legalább egy anti-TNF-kezelésre nem reagáltak, kb. 20%-uk már primeren rezisztens volt. 2014 júliusa és 2020 májusa között 224 beteget ustekinumabbal, 88 beteget vedolizumabbal kezeltek. A betegek jellemzői megegyeztek, az egyéb gyógyszerek adását a kezelőorvos határozta meg. A vedolizumabot kapó betegek között több eleve nem válaszoló beteg volt, mint az ustekinumab csoportban (6% vs 14%), a terápiás választ befolyásoló egyéb jelentős különbség a csoportok között nem volt.
Kortikoszteroid-mentes remissziónak nevezték a Crohn’s Disease Activity Index alapján, ha az 54. hétnél az érték 150 alatt maradt. Az 54. hétnél a kortikoszetroidok használata nélküli klinikai remisszió az ustekinumab mellett 51%-ban, a vedolizumab csoportban csak 41%-ban volt megfigyelhető. Ezen kívül a 14. héten értékelték a „mély remissziót” is, ha a kortikoszteroid-mentes remisszió mellett a széklet calprotectin koncentrációja 100 µg/g alatt maradt. Méréseik szerint az ustekinumab csoport betegei 26%-ban, a vedolizumab csoport betegei mindössze 4%-ban feleltek így meg a „mély remisszió” kívánalmainak. A gyógyszerelés hosszát tekintve Kaplan-Meier görbe segítségével kimutatták, hogy a vedolizumab csoportban hosszabbak voltak a kezelések (HR: 1,35).
Az ustekinumab az alcsoport analízisekben is jobbnak bizonyult
A vedolizumab egyetlen alcsoportban sem múlta felül az ustekinumabot, az ustekinumab viszont 5 alcsoportban is jobban teljesített: azoknál a betegeknél, akik a kiinduláskor még nem részesültek szteroid kezelésben, azok, akiknél nem történt előzetesen bél-rezekció, azoknál, aki a „nem komplikált” fenotípusba tartoztak, azoknál, akiknél felsőbb gasztroitesztinális szakasz volt érintett, és azoknál, akik 35 évnél idősebbek voltak. A retrospektív analízis ismert korlátai mellett a vizsgálat előnye a viszonylag hosszú megfigyelés és a reletíve magas betegszám.
A szerzők végül megállapították, hogy anti-TNF kezelésre nem reagáló Crohn-betegségben az ustekinumab a korán bekövetkező és hosszú ideig fennálló hatásokban jóval előnyösebb a vendolizumabnál, ugyanakkor ezt fej-fej melletti randomizált, ellenőrzött vizsgálatokkal kellene bizonyítani.
Egy 2020. májusában megjelent holland vizsgálatban anti-TNF kezelésre nem reagáló Crohn-betegekben 128 betegnél vedolizumab és 85 betegnél ustekinumab kezelést alkalmazva szintén az ustekinumab jelentős előnyét jegyezték fel.
Dr. Farah Monzur (Stony Brook, New York) pozitívumként értékelte, hogy a szerzők ebben az érdekes vizsgálatban mérték a kortikoszteroid-mentes remissziót és a „mély remissziót”, de kritikaként említette, hogy endoszkópos, vagy szövettani vizsgálatokat nem végeztek, pedig azok az új targetek miatt érdekesek lettek volna, Minden esetre vizsgálatukkal megerősítették az új biológiai szerek pozícióját a Crohn-betegség kezelési algoritmusában.
Forrás:
Digestive Disease Week (DDW) 2021 virtual meeting. Abstract 26. Presented May 21, 2021.
