Baktériumspórákkal a daganatok ellen?
A Clostridium novyi nevű, Gram-pozitív, endospóra-képző, obligát anaerob baktérium spóra formában kutyák szolid tumoraiba injektálva erőteljes antitumoros választ idéztek elő, a daganatsejteket feloldották, illetve elpusztították.
A daganatok progresszióját genetikai és epigenetikai mechanizmusok indítják el. A jelenleg rendelkezésre álló műtét, sugárkezelés, hormonkezelés, kemoterápia sikere előbb-utóbb a gyógyszer-rezisztencia kialakulása miatt megakad. A sejten belül a daganatokat ösztönző szabályozatlan onkogén szignálok felfedezéseújabb rákterápiás lehetőséget nyitott meg: az aberráns onkogénektől függő, és azoktól nem függő jelátviteli utak célzott támadását, illetve ezek ésszerű kombinációinak lehetőségét.
Az egyik egészen új terápiás megoldás igen korai eredményeit közölték online a Science Translational Medicine lap 2014. augusztus 13.-i kiadásában. A Clostridium novyi egy Gram-pozitív, endospóra-képző, obligát anaerob baktérium a Clostridia osztályból. Közeli rokonságban áll a C. botulinummal. Izolálása és azonosítása nehézkes, mivel extrém módon anaerob természetű. Eredetileg a talajban található, és oxigénhiányos környezetben szaporodik, ami azt jelenti, hogy képes lehet a daganatokban (rendszerint azok centrumában, N.T.) lévő oxigén-hiányos sejteket elpusztítani, amelyeket sem a kemoterápia, sem a sugárterápia nem „ér el”.
A jelentős részt marylandi, texasi, kisebb részt arizonai, kaliforniai, washingtoni szerzők (20 szerző!) erősen előzetes vizsgálataikban kimutatták, hogy a legyengített Clostridium novyi (C.novyi-NT) törzsek intratumorális injekciója mikroszkóposan precízen kimutatható és kizárólag a daganatra korlátozódó választ hoz létre patkányok orthotopikus agydaganatában. Mivel egy ilyen kísérletes patkány-modell nem jelzi elég pontosan a humán betegeken várható választ, ezért vizsgálatokat végzők a humán vizsgálatokhoz vezető transzlációs átmenetként a természetben előforduló kutya-daganatokat használták, azok tudniillik erősen hasonlítanak az emberi daganatokhoz, mivel az állatok igen heterogén genetikai háttérrel rendelkeznek, amely leginkább spontán mutációk talaján alakult ki.
A tanulmány egyik szerzője, dr. Verena Staedtke (neuro-onkológus, Johns Hopkins Kimmel Cancer Cancer, Baltimore, Maryland) szerint „tudtuk, hogy a Clostridium novyi minden olyan daganatban működik, ami képes a saját vaszkulatúráján túl is növekedni, és így hipoxiás és nekrotikus területeket is tartalmaz”. C.novyi-t spóra formában injektálták, és azok kizárólag a hipoxiás és nekrotikus területen fejlődtek baktériumokká, és ott az általuk termelt anyagok a daganatsejteket feloldották, illetve elpusztították. „A folyamat erősen specifikusan kizárólag a daganatos területre korlátozódott, a daganat körüli normál szöveteket nem érintette, ami az eljárás igen pontosan célzott voltát igazolja” - jelentette ki Dr. Staedtke.
A kutatócsoport a C.novyi-NT baktérium módosított változatát használta: a toxin-termelő gének közül egyet eltávolítottak a terápiás felhasználás biztonságosabbá tételének érdekében. A tesutelést 16, spontán daganatos betegségben szenvedő kutyán végezték, legtöbbször állatorvosi rendelőkben. Minden kutya legalább 1 ciklus C. novyi-NT spóra-kezelésben részesült, ami a célterületre beadott egyetlen intratumorális injekciót jelentett. Ha alkalom volt rá, a kutyák akár 4 ciklus injekciót is kaphattak – heti szünetekkel a ciklusok között – és az eredmények értékelésére a vizsgálat 21 napján, vagy azt követően került sor. A 16 kutya közül 14 kutyánál lehetett a választ lemérni: 3 állatnál komplett remisszió, 3 állatnál részleges remisszió, 5 esetben a betegség stabilizációja volt észlelhető és a betegség mindössze 3 esetben progrediált. A tanulmány első szerzője, Dr. Nicholas Roberts szerint „mi is meglepődtünk az eredmények láttán”. Ezért egy teljesen gyógyíthatatlan 53 éves nőbetegen is engedélyezték a kezelés „kipróbálását” a texasi M.D. Anderson Cancer Centerben Houstonban. Az asszony műtéttel, kemoterápiával, sugárterápiával erősen előkezelt előrehaladt retroperitoeális leiomyosarcomában szenvedett, számos máj-, tüdő-, peritoneum-, és lágyrész-áttéttel. A jobb vállának lágyrész-áttétjébe adott spórák hatására erős gyulladás, emelkedett fehérvérsejtszám és fájdalom jelent meg, amelyet csak morfiummal lehetett enyhíteni. De a 3 nappal később készült CT-n jelentős „tumor-destrukció” volt látható. Az innen vett aspiráció C. novyi szaporodást mutatott az anaerob környezetben. A negyedik napon végzett MRI megerősítette a tumor csökkenését, a biopszia sok Gram-pozitív baktériumot mutatott daganatsejtek nélkül. A 29. napon végzett ismételt MR további tumor-redukciót igazolt. Az erős gyulladás (a tumor neutrofil granulocitákkal való infiltrációja) arra utal, hogy az antitumoros válasz mechanizmusában egy velünk született immunválasz játszik szerepet, de az injekciók adaptív immunválasz beindítására is képesek. Kemoterápiával vagy sugárterápiával együttesen igen hasznos kezelési forma lehet. Nagy izgalommal fognak a további kutatásokba.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. Science Translational Medicine
