EBC - QUASAR
Mekkora a szerepe az ACE-gátlók kedvező kardiovaszkuláris hatásában az átmeneti ischaemiás rohamok gátlásának? A kérdésre választ kereső vizsgálat eredménye ugyan negatív lett – az ACE-gátlás értékelhetően nem befolyásolta a tranziens ischaemiás események gyakoriságát és időtartamát –, ám ez a megállapítás nagyobb előrelépést jelent az ACE-gátlók hatásmechanizmusának tisztázása terén, mint számos többéves vizsgálat eredménye.
Előzmények
Az utóbbi években sok vizsgálat bizonyította, hogy az ACE-gátlás jelentősen csökkenti a halálozást és a súlyos szív- és érrendszeri események kockázatát a koszorúér-betegség szempontjából nagy kockázatú páciensek körében. Bár arról is mind többet tudunk, hogy az angiotenzin II milyen sok támadásponton fejti ki azt a sokrétű, kedvezőtlen hatást, amit az ACE-gátlók és az angiotenzin-receptor-blokkolók (ARB-k) adásával igyekszünk semlegesíteni, ezeknek a gyógyszereknek a hatásmódja nem teljesen tisztázott. Újabb adatok szerint az ACE-gátlás ischaemiás szívbetegségben az endothel-működés javítása útján növeli a koszorúér-átáramlást, de nem egyértelmű, hogy az átmeneti ischaemia ilyenkor ritkábban fordul elő vagy rövidebb ideig tart. Ez annál is izgalmasabb kérdés, mert a kalciumcsatorna-gátlás bizonyítottan csökkentette a tranziens ischaemiás rohamok előfordulását: a CAPE vizsgálatban1 az amlodipin alkalmazása az ST-depresszióval járó EKG-események megjelenését a placebóhoz képest 16%-kal mérsékelte, és anginás rohamok is ritkábban fordultak elő (p
Annak tisztázására, hogy az ACE-inhibitorok kedvező kardiovaszkuláris hatásában milyen szerepe lehet az átmeneti ischaemiás rohamok gátlásának, megfelelő beteglétszámú, prospektív, jól kontrollált vizsgálatra volt szükség – ezért tervezték meg a QUASAR tanulmányt.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!