Halálos táplálkozási hibák

Az elmúlt tíz év megfigyeléses tanulmányai számos esetben állapították meg, hogy bizonyos táplálkozási szokások fokozzák annak esélyét, hogy az illető szívbetegség, stroke vagy cukorbetegség következtében hal meg. Renata Micha (Friedman School of Nutrition Science and Policy, Boston) és csapata a tíz leggyakoribb táplálkozási hiba elterjedését vizsgálta az amerikai lakosság körében. A kardiometabolikus eredetű halálesetekben közrejátszó tényezők arányát egy modell segítségével számolták ki. A JAMA-ban publikált eredményeik szerint a számok ugyan szigorúan véve csak az USA-ra érvényesek, a tendencia azonban minden nyugati országra jellemző lehet, ahol az elterjedt gyorséttermek miatt hasonlóak a táplálkozási szokások.

Az Egyesült Államokban 2012-ben 702308 ember halt meg kardiometabolikus betegségben. Ebből 506100-en szívbetegségben, 128294-en stroke, és 67914-en 2-es típusú cukorbetegség következtében. A cikkírók számításai szerint 318656 haláleset (45,4%) valamely táplálkozási hiba hosszútávú következményére vezethető vissza.

Az okok között első helyen a túlzott sófogyasztás (9,5%) áll, ezt követi a diófélék, és magvak csekély mértékű fogyasztása (8,5%). Harmadik helyen van a túl sok feldolgozott húskészítmény (8,2%), majd a túl kevés omega-3-tartalmú tengeri élőlények (7,8%), a túl kevés zöldség- (7,6%) és a túl kevés gyümölcsfogyasztás (7,5%) következik. Tizedik helyen pedig az édesített italok túlzott fogyasztása (7,4%) szerepel.

Habár a hosszú távú helytelen táplálkozás okozta halálozási arányok még mindig magasak, 2002 óta az amerikaiak táplálkozásában javulás figyelhető meg. Akkoriban 21 százalékkal többen haltak meg szív- és érrendszeri betegség vagy diabétesz következtében amiatt, hogy túl kevés többszörösen összetett zsírsav tartalmú ételt fogyasztottak. A kevés dióféle fogyasztás 18 százalékkal, a túlzott mennyiségű édes ital 14,5 százalékkal követelt több áldozatot. Két tényező esetében viszont a 2012-es adatok rosszabbak, mint a tíz évvel korábbiak. A túlzott konyhasó-fogyasztás 5,8 százalékkal, a nem feldolgozott vörös húsok fogyasztása 14 százalékkal növelte a halálesetek számát 2002-höz képest.

Az adatok statisztikai számítások eredményei oksági kapcsolatot mutatnak, de a kutatók azonban óvatosak a következtetések levonásával. A vörös húsok nagy mennyiségű fogyasztása például lehet a nyugati életmód indikátora, ami más okból vezethet halálhoz (például azért, mert a sok vörös húst fogyasztók kövérebbek és túl keveset mozognak, vagy más, kevésbé jól mérhető rizikófaktornak (pl. stressz) vannak kitéve). A kapott eredményeket a rizikófaktorok kiválasztása is befolyásolja, és számos rizikófaktort, így például a transzzsírok és a cukor fogyasztását, vagy a kálium-bevitelt például nem vették figyelembe. Nagyon nehéz továbbá az egyes táplálkozási szokások interakcióját értékelni. Mindezek ellenére az eredményeket figyelmeztetnek arra, hogy a táplálkozási hibák hosszútávon végzetes következményekkel járhatnak.

Forrás: aerzteblatt.hu