HbA1c és diabétesz kockázat
A túlsúlyos vagy elhízott serdülők körében mért HbA1c értékek szorosan korrelálnak a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatával.
Jelen vizsgálatban a Hb1Ac emelkedett értékeit és a 2-es típusú diabétesz előfordulását és kockázatát tanulmányozták túlsúlyos és elhízott fiatalok körében.
A kutatók egy kaliforniai egészségügyi adatbázis adatait elemezve azt találták, hogy egy 10 éves időszak alatt a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása összességében viszonylag alacsony volt a túlsúlyos és elhízott serdülők körében. Azonban a 6,0% feletti HbA1c kiindulási érték a súlyosan elhízottak, a nők és az ázsiai vagy csendes-óceáni szigetlakók esetében növelte a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Az eredmények alapján a kutatók a prediabétesz diagnózisának küszöbértékét 5,9% HbA1c értéknél javasolják definiálni.
Jelenleg az Amerikai Diabétesz Szövetség (ADA) ajánlása szerint azoknál a túlsúlyos (testtömegindex [BMI] ≥ 85. percentilis) vagy elhízott (BMI ≥ 95. percentilis) serdülőknél érdemes a 2-es típusú diabéteszt szűrni, akik legalább egy további rizikófaktorral rendelkeznek, beleértve a 2‑es típusú diabétesz családi kórtörténetét és az indián, fekete vagy spanyol etnikai hovatartozást. A szerzők közleménye szerint az Egyesült Államokban körülbelül minden negyedik serdülő megfelel ezeknek a kritériumoknak. Továbbá, javasolt a prediabéteszes, azaz az 5,7% ‑ 6,5% közötti HbA1c értékkel rendelkező fiatalok esetében is az évenkénti szűrővizsgálat.
Az új tanulmány megerősítette, hogy azoknál a serdülőknél, akiknél a HbA1c értéke a prediabétesz tartomány felső határán van, nagyobb a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata. Azoknál a túlsúlyos/elhízott serdülőknél, akiknek a kiindulási HbA1c értéke a prediabétesz tartomány alsó határán, 5,7%-5,8% között volt (a vizsgált populáció kétharmada), rendkívül alacsony, mindössze 0,2% volt a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata, esetükben már az életmódváltás is előnyös lehet, és nem feltétlenül szükséges a jelenleg ajánlott éves szűrés, ugyanakkor a magasabb BMI-vel rendelkezőknek gyakoribb szűrést javasolnak.
A vizsgált populációba 74 552 túlsúlyos vagy elhízott, 10-17 éves serdülő került, 49,4%-uk fiú volt, 64,6%-uk 15 évnél fiatalabb, és 73,1%-uk elhízott. Mindössze 21,6% volt kaukázusi, míg 43,6% spanyolajkú, 11,1% fekete és 17,6% ázsiai vagy csendes-óceáni szigetlakó.
Közel egynegyedüknek (22,9%) a HbA1c értéke a prediabéteszes tartományba, 5,7%-6,4% közé esett. A HbA1c értékek átlaga pozitív korrelációt mutat a BMI kategóriákkal (túlsúlyostól a mérsékelt és súlyos elhízásig, P < 0,001 minden összehasonlításnál). A kiindulási HbA1c a fekete serdülőknél volt a legmagasabb (5,53%) és a fehér tizenéveseknél a legalacsonyabb (5,38%), szintén jelentős csoportonkénti különbségekkel (P < 0,001).
A 698 fiatal - akiknél a követés során diabétesz alakult ki - 89,7%-ánál 2-es típusú diabéteszt diagnosztizáltak, és a kiindulási értéktől a diagnózis felállításáig átlagosan 3,8 év telt el.
A 2-es típusú diabétesz általános előfordulási aránya a követés során 2,1 volt 1000 személyévre vetítve. Ahogy a kiindulási HbA1c-érték 5,5% alatti értékről 6,0%-ra, 6,1%-ról 6,2%-ra, illetve 6,3%-ról 6,4%-ra emelkedett, az előfordulási arányok 0,8, 8,1, 21,8, illetve 68,9 volt 1000 személyévre vetítve.
A többváltozós elemzésben az 5,5% alatti kiindulási HbA1c-értékhez képest az 5,9%-6,0%-os HbA1c-érték esetén 9-szeresére, a 6,1%-6,2%-os értékek esetén 23-szorosára, a 6,3%-6,4%-os értékek esetén pedig 72-szeresére nőtt a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata.
Az előfordulási arány magasabb volt a serdülő lányok, mint a fiúk esetén (1000 személyévre vetítve 2,4, illetve 1,8), és BMI-kategóriánként 0,6-tól 1,3–4,3-ig nőtt a túlsúlyos, a mérsékelten elhízott és a súlyosan elhízottak esetében.
A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása 1000 személyévre vetítve faji és etnikai hovatartozás szerint is változott, 1,3 a fehér, míg 3,0 az ázsiai vagy csendes-óceáni szigeteki serdülőkorúak esetében.
A cikk szerkesztőségi kommentárjában arra hívták fel a figyelmet, hogy a 12‑13 éves korcsoportban volt a legmagasabb az HbA1c-érték aránya, ami arra utalhat, hogy előfordulhat átmeneti HbA1c-emelkedés serdülőkorban, ezért különösen fontos a "regresszorok" és a "progresszorok" közötti különbségek kiszűrése a HbA1c időbeli változása tekintetében. Ez azt is jelenti, hogy más kockázati tényezők vizsgálata előnyös lehet a diabétesz előrejelzésében ebben a populációban.
Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/a1c-helps-stratify-type-2-diabetes-risk-teens-2024a100013p?src=
