Ischaemiás eredetű kamrai sövényhiány és papillárisizom-szakadás: sebészi lehetőségek és eredmények

Főbb tézisek

1. A kamrai sövényhiány (VSD) a szív-infarctus ritka szövődménye, amely általában az infarctust követő 2 hét során alakul ki.
2. Az infarctus nyomán kialakuló kamrai sövényhiány prognózisa sebészi kezelés nélkül szinte minden esetben kedvezőtlen.
3. A VSD-műtét kimenetelének legfontosabb meghatározói a beteg műtét előtti keringési állapota és a műtét időpontja.
4. A VSD műtéti ellátása az elhalt szívizomszövet reszekciójából, majd dacron-folttal történő rekonstrukcióból áll.
5. A coronaria-angiográfia elvégzéséről hozandó döntés legfontosabb tényezője a beteg állapota. A hemodinamikailag még stabil, megfelelő vesefunkciójú betegeken érdemes elvégezni a koronarográfiát, de ha a beteg állapota instabil, akkor jobb, ha lemondunk erről a vizsgálatról.
6. A papilláris izom infarctust követő szakadása akut, életveszélyes szövődmény, amely azonnali műtétet igényel. A szívsebészeti terápia rendszerint műbillentyű beültetését jelenti.

A szív-infarctus az esetek mintegy 2%-ában vezet akut papillárisizom-szakadáshoz vagy kamrai sövényhiány (VSD) kialakulásához. Ezekben az esetekben a transzmurális szívizomelhalás olyan mértékű szerkezeti károsodást és következményes szívelégtelenséget okoz, amely kizárólag a billentyűfunkció, illetve a kamrai sövény helyreállításával orvosolható.12 A trombolitikumok alkalmazásának és a szív-infarctus akut intervenciós kezelése terén bekövetkezett fejlődésnek köszönhetően a kórkép incidenciája összességében csökken.4,21,28 Az említett, akut módon kialakuló strukturális károsodás oki terápiája elsődlegesen sebészi; cikkünk ennek jelenleg alkalmazott formáit tárgyalja. A szívizomelhalást követő hegesedés és remodeling következtében kialakuló mitrálisbillentyű-diszfunkció sebészi kezelését illetően részletekbe itt nem bocsátkozunk.