Köszvény
A köszvény (arthritis urica) az ízületi gyulladás rohamokban jelentkező formája. Az ízületekben lerakódó húgysavkristályok okozta hirtelen jelentkező gyulladás miatti fájdalom többnyire éjszaka kezdődik. Leggyakrabban a nagylábujj nagyízületét érinti, de kialakulhat az alsó és a felső végtagok más ízületeiben is.
Aköszvény férfiaknál gyakoribb, de a menopauzát követően nőknél is növekszik a kockázata. A gyulladásos roham során kialakult fájdalom jellemzően 5–10 napon keresztül tart, közben intenzitása fokozatosan csökken, majd magától is elmúlik, és ez a tünetmentes időszak hetekig, hónapokig vagy akár évekig is tarthat.
A KRÓNIKUS KÖSZVÉNY TÜNETEI
A húgysav a purin nukleinsav lebontásából származó melléktermék, amelyet veséink választanak ki. Ha a szervezet túl sok húgysavat termel vagy a vese nem képes a húgysav kellő mértékű kiválasztására, akkor a húgysav koncentrációja megnő a vérben, majd nátriumsója tűhegyes kristályok formájában kicsapódik az ízület(ek)ben. Ezek a húgysavkristályok okozzák köszvényben a gyulladást és a fájdalmat.
Tartósan fennálló, nem megfelelően kezelt köszvény esetén a húgysavkristályok lerakódása gyulladást és a fájdalmat okoz, majd duzzanatok, csomók (tophusok) kialakulásához vezet, nemcsak az ízületekben, hanem az ízületek környékén, az inakban és a bőr alatt is. Az ízületek környékén a térdnél, bokánál komoly deformitások is létrejöhetnek, az ujjak pedig megduzzadhatnak, meleg tapintatúak, pirosak és nyomásérzékenyek lesznek. A gyulladás és a fájdalom miatt az érintett ízület mozgása korlátozottá válik.
Nagyon ritkán a húgysavkristályok akár a vesében, illetve a szemben is kicsapódhatnak. Utóbbi esetében a zöld hályoghoz hasonló tüneteket okozva, amikor a szemgolyó és a szemhéj fájdalmas, megduzzad és kivörösödik.
A KÖSZVÉNYRE HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK
Életkor és nem: A köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert a húgysavszintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysavszintje is megközelíti a férfiakét.
Genetikai tényezők: Megfigyelések szerint a betegség gyakrabban alakul ki, ha a családban már előfordult köszvény.
Életviteli tényezők: A magas húgysavszintet leggyakrabban a nem megfelelő étrend okozza. A magas purintartalmú ételek, mint például a vörös hús, a sör és a belsőségek gyakori és nagy mennyiségű fogyasztása növeli a húgysavszintet. Az üdítőitalok túlzott fogyasztásával, valamint a proteinben gazdag ételekkel is összefüggésbe hozták a köszvény kialakulását. Az elhízás és az alkoholfogyasztás is hozzájárul a magas húgysavszint létrejöttéhez.
Betegségek: A köszvény gyakran fordul elő más betegségekkel együtt, például cukorbetegséggel, magas vérzsírszinttel (hiperlipidémia) és érelmeszesedéssel.
A magas vérnyomás és az érelmeszesedés is növeli a vér húgysavszintjét, így hozzájárulhat a köszvény kialakulásához. A köszvény hátterében olyan betegségek is állhatnak (például a lymphoma vagy más daganatos betegségek), amelyek felgyorsítják a sejtosztódást. A sejtosztódás gyorsulásával nő a húgysavszint is a szervezetben. Olyan örökletes betegségek, mint például a von Willebrand-kór vagy a haemochromatosis is növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát.
Bakteriális és vírusos fertőzések is hozzájárulhatnak a köszvény kialakulásához.
Gyógyszerek: A tiazid típusú diuretikumok (vízhajtók), illetve az aszpirin (kis dózisban) szintén növelhetik a húgysavszintet.
Nem mindenkinél alakul ki azonban köszvény, akinek magas a húgysavszintje. Ha a laborban mért húgysavszint emelkedett, de tünetek nem jelentkeznek, aszimptomatikus hiperurikémiáról beszélünk.
A betegség szerencsére gyógyszerekkel és életmódváltással jól kezelhető, mind a köszvényes rohamok, mind a hosszú távú szövődmények (köszvényes csomók, ízületi torzulások) megelőzhetők.
A KÖSZVÉNY DIAGNÓZISA
A köszvényes rohamok és a krónikus köszvény tünetei hasonlók lehetnek a reumatoid artritisz és más ízületi betegségek tüneteihez, ezért a betegség helyes diagnosztizálása nagyon fontos a megfelelő kezelés érdekében. Általában a vér laborvizsgálatával és az ízületek vizsgálatával gyorsan felállítható a köszvény diagnózisa. Ritkább esetben normális húgysavszint mellett is fennállhat a betegség, ekkor az ízületi folyadékból vett minta segíti a diagnózist (az ízületi folyadékból a megnövekedett húgysavszint és a kristályok jelenléte egyértelműsíti a köszvény meglétét). A kezeletlen köszvény hosszú távon ízületi károsodáshoz vezet, ilyen esetekben már látható a röntgenfelvételen is az ízületi felszínek pusztulása.
Az ízületi duzzanatot érdemes röntgenfelvétellel, ultrahanggal vagy más képalkotó eljárással is megvizsgálni. Viszont a röntgenfelvételek általában csak akkor mutatják ki az ízületi károsodást, ha a betegség már krónikus, előrehaladott állapotban van.
MILYEN TÍPUSOKBA SOROLHATÓ A KÖSZVÉNY?
A köszvény kialakulását tekintve két csoportba sorolható. Elsődleges köszvénynek nevezzük, amikor az étrend magas purintartalma vezet magas húgysavszinthez és kristályok kialakulásához az ízületekben és a szövetekben. Az elsődleges köszvény kezelésének alapja éppen ezért az étrend megváltoztatása, az alkoholfogyasztás csökkentése és a húgysavszint csökkentésére irányuló gyógyszeres terápia. A másodlagos köszvény kialakulása egyéb betegségekkel áll összefüggésben. A köszvény ezen típusába sorolhatók azok a hematológiai betegségek, vesebetegségek, rosszindulatú betegségek, a magas vérnyomás és a metabolikus szindróma, amelyek magas húgysavszintet okoznak. Az ilyen típusú köszvény kezelése során általában a kiváltó ok megszüntetése a cél.
MI A KÖSZVÉNY KEZELÉSÉNEK MENETE?
A köszvény kezelése komplex terápiát jelent, amelyben a gyógyszeres kezelés, az életmódváltás és diéta alkalmazása egyaránt fontos. Egyrészt rohamok esetén szükséges a fájdalom és a gyulladás mihamarabbi oldása, másrészt a köszvényes rohamok közötti időszakban is szükség van kezelésre. Ennek során igyekszünk csökkenteni a húgysavszintet, hogy ezzel megelőzzük a nagy fájdalommal járó újabb rohamok kialakulását.
Rohamok esetén elsődleges cél a fájdalom csillapítása és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Erre leggyakrabban nem szteroid gyulladáscsökkentőket adnak. Hosszú távon, fenntartó kezelésként viszont más típusú gyógyszerekre, húgysavcsökkentő készítményekre van szükség. Sajnos azonban mind a gyulladáscsökkentőknek, mind a húgysavszintcsökkentő gyógyszereknek kellemetlen mellékhatásai is lehetnek – amik ráadásul gyakran jelentkeznek –, így nem lehet csak a gyógyszeres kezelésre hagyatkozni. Mivel a húgysavszint az étrendünkkel befolyásolható, ezért nagy szerepe van az életmódváltásnak és a purinszegény diétának a köszvény hosszú távú kezelése és a rohamok megelőzése során. Ezek mellett természetesen fontos az egészséges életmód fenntartása is, beleértve a rendszeres testmozgást, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás kerülését. Az alkohol és a dohányzás ugyanis súlyosabb rohamokat okozhat.
ÉTREND A KÖSZVÉNY MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN
Ha előfordult a családjában már köszvény, akkor fokozottan érdemes betartania az alábbi életmódbeli tanácsokat: kerülje az alkoholt, mérsékelje a purintartalmú ételek: vese, máj, halak (például hering, szardínia, makréla), erjesztett élelmiszerek (például az alkohol, sör és az élesztőkészítmények) fogyasztását, és lehetőség szerint törekedjen az egészséges testsúly megtartására.
A megfelelő hidratáltság fenntartása is fontos a köszvényes betegek számára. Dehidratáció esetén relatíve emelkedik a húgysavszint és könnyebben megindul a kicsapódás. Éppen ezért fontos, hogy a betegek elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszanak, különösen meleg időben vagy intenzív testmozgás után.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSÁVAL ENGEDÉLYEZETT.