hirdetés

Mi az a prosztatagyulladás?

A prosztata (dülmirigy) a férfiak egyik belső nemi szerve, amelynek váladé­ka az ondó részeként táplálja a spermiumokat és elősegíti azok mozgását. Gesztenyeméretű, mirigyes szerv, ami a húgyhólyag alatt, a húgycsövet körülölelve, a végbél előtt helyezkedik el. Gyulladása, duzzadttá, érzéken­nyé válása bármely életkorban előfordulhat, kezelése a betegség típusa és tünetei alapján történik.

hirdetés

Mivel a prosztata váladéka közvetle­nül ömlik be a férfihúgycsőbe, ami áthalad a prosztatán, ezért okoz a prosztata megbetegedése vizelési nehézséget, illet­ve fájdalmas vizelést. A prosztatagyulladás (prosztatitisz) különböző okokra vezethető vissza, de leggyakrabban bakteriális fertő­zés vagy egyéb gyulladáskeltő folyamatok miatt alakul ki.

Akut bakteriális prosztatitisz: A ve­sékből, a húgycsőből vagy a húgyhólyag­ból a prosztatába terjedő baktériumok (a többi között E. coli, Klebsiella) okozzák. Főbb tünetei a sürgető vizelési inger, amelynek ellenére a beteg csak kevés vize­letet ürít, továbbá a magas láz, hidegrázás, a pénisztő környékén jelentkező fájdalom és a fátyolos vizelet. Gyakori tünet a vize­letelakadás is. E többnyire súlyos és hirtelen jelentkező tünetek esetén azonnal fordul­jon orvoshoz, mert sürgősen kezelésre van szüksége.

Krónikus bakteriális prosztatitisz: Folyamatos vagy visszatérő bakteriális fertőzés okozza ezt a többnyire idősebb férfiaknál jelentkező, lassabban kialakuló és hosszabb ideig tartó, enyhébb bakteri­ális megbetegedést. Gyakran húgyúti fer­tőzés vagy akut bakteriális prosztatagyul­ladás után alakul ki, amikor az antibiotikus kezelés nem pusztít el minden kórokozót, így krónikussá válik a fertőzés. A tünetek többnyire hamar elmúlnak, ezért nehéz le­het a betegség felismerése. Tünetei igen változatosak lehetnek: sürgető vizelési in­ger, fájdalmas vizelés és ejakuláció, húgyúti elzáródás (vizelési nehézség vagy gyenge vizeletsugár), deréktáji fájdalom, vizelési nehézség, véres ondó. Kezelése szintén antibiotikumterápiával történik.

Krónikus nem bakteriális prosztatitisz (krónikus kismedencei fájdalom szind­róma): A prosztatagyulladás leggyakoribb típusa, melynek tünetei közül sok meg­egyezik a bakteriális prosztatitiszével, de tesztekkel baktérium jelenléte nem iga­zolható, így nem hozható összefüggésbe bakteriális eredetű fertőzéssel. Fő tünete a péniszben, a herezacskóban, a herezacs­kó és a végbél közötti területen, illetve az alhasi tájékon észlelhető, több mint 3 hónapon át tartó fájdalom. A fájdalom vizelés és ejakuláció során is jelentkez­het, valamint előfordulhat vizelettartási gond, illetve nagyon gyakori vizelés, to­vábbá a gyenge vizeletsugár is gyakori tünet. Pontos oka nem mindig ismert, de a feltételezik a stressz, krónikus fáradtság szindróma, a közelben futó valamely ideg károsodása, fizikai sérülés, idegi megter­helések, immunrendszeri problémák (pl. irritábilis bél szindróma) vagy autoimmun folyamatok szerepét.

Tünetmentes prosztatagyulladás: Bár a prosztata gyulladásban van, de a beteg tünetmentes, így általában csak a prosz­tata egészségét ellenőrző vérvizsgálat so­rán értesül az állapotáról. A tünetmentes prosztatagyulladás nem minden esetben igényel kezelést, azonban meddőséghez vezethet. Szakorvossal történő mielőbbi konzultáció nagyon fontos, mivel a leletek alapján felmerülő esetleges egyéb komoly betegséget is ki kell zárni. Korábbi húgyúti fertőzés, prosztatabiopszia vagy ágyéki sé­rülés, illetve vizeletkatéter használata nö­veli a betegség kockázatát.

A betegséget előidéző egyéb tényezők:

– Húgyhólyagreflux (vizelet-vissza­áramlás), amikor a húgyhólyagban lévő vi­zelet egy része visszafolyik a húgyutakon a húgycsőbe vagy a húgyvezetőkbe. A vis­szaáramló vizeletben lévő baktériumok fer­tőzéseket és gyulladást okozhatnak.

– Trauma vagy sérülés, a szexuális ak­tivitás és bizonyos szexuális úton terjedő fertőzések, például a Chlamydia előidézte húgycsőgyulladás vagy a gonorrhoea szin­tén prosztatagyulladást okozhatnak.

A prosztatagyulladás pontos okát meg­határozni nem mindig egyszerű, és sok esetben több tényező együttes hatásáról lehet szó. A kezelés a gyulladás típusától és súlyosságától függ. Bakteriális prosz­tatagyulladás esetén antibiotikumokat alkalmaznak a fertőzés kezelésére, míg a nem bakteriális prosztatitisz kezelése más módszereket igényelhet, például fáj­dalomcsillapítókat vagy gyulladáscsökken­tő gyógyszereket.

MI TÖRTÉNIK A PROSZTATAGYULLADÁS UROLÓGIAI VIZSGÁLATAKOR?

A prosztatagyulladás diagnosztizálásakor orvosa kizárja a hasonló tüneteket okozó egyéb betegségeket, és meghatározza, hogy a beteg a prosztatagyulladás me­lyik típusában szenved. Az orvos a vizs­gálat során kikérdezi a kórelőzményről és a tünetekről.

Mivel a fájdalom nem típusos, azt kell felkutatni, hogy a háttérben nincs-e szervi elváltozás. Az urológiai szervek el­változásainak, elsősorban a daganatos és a gyulladásos betegségeknek a kizá­rásához különböző vizsgálatok szüksé­gesek. A prosztatarák szűrésére 45 éves kor felett ajánlott a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjének meghatározá­sa. Bár a PSA-érték prosztatarák esetén megemelkedik, de a magasabb érték nem feltétlenül jelent daganatot, jóindulatú prosztatamegnagyobbodás és heveny prosztatagyulladás esetén is előfordul.

A prosztata anatómiai helyzetéből kö­vetkezően a végbél felől vizsgálható, hi­szen hátsó fala érintkezik a végbél elülső falával. Krónikus prosztatagyulladás esetén a mirigy duzzadt, kemény és érzékeny le­het, és a prosztatára gyakorolt nyomás mi­att a beteg fájdalmat vagy sürgető vizelési ingert érezhet.

Vizeletvizsgálatok

A vizeletminta vizsgálata során fehérvérsejteket, illetve baktériumokat keres­nek a mintában. Amennyiben a mintában baktérium van, a mintát tenyésztésre küldik, a fertőző ágens azonosítására és antibiotikumérzékenységének felderítésére.

Bakteriális prosztatagyulladás esetén a vizeletben valamelyik húgyúti fertőzést előidéző baktériumtípus mutatható ki. Nem bakteriális prosztatagyulladás ese­tén a prosztatamasszázst követően nyert vizelet tartalmazhat fehérvérsejteket, baktériumokat azonban nem, ezért a vi­zelettenyésztés eredménye is normális lesz. Krónikus, nem bakteriális proszta­tagyulladás esetén a vizeletminta tiszta lesz, még az orvos prosztatára gyakorolt határozott nyomását követő mintaadás­kor is.

A diagnózishoz szükség lehet a „négy pohár”-próbára, a prosztatamasszázs köz­ben nyert prosztataváladék vizsgálatára és/ vagy spermatenyésztésre is.

A „négy pohár”-próba

A Meares–Stamey-féle „négy pohár”-próba során az első pohárba a beteg 10 ml vizele­tet ad, a másodikba 10 ml középsugaras vi­zeletmintát, a harmadikba a prosztatamas­százs során nyert prosztataváladék kerül, a negyedik pohárba a prosztatamasszázst követő vizeletminta. E minták tenyésztése a fertőzés eredetére derít fényt, arra, hogy az a húgycsőben, a húgyhólyagban vagy a prosztatában alakult-e ki.

Ultrahangvizsgálat

A prosztata transzrektális (végbélen át történő) ultrahangvizsgálata a prosztata szerkezetéről és felépítéséről, továbbá a környező szövetekről ad képet.

Szövettani mintavétel – biopszia

Bizonyos esetekben, amikor egyéb beteg­ség (pl. daganat) nem zárható ki, szükség lehet szövettani mintavételre is.

A PROSZTATAGYULLADÁS KEZELÉSE

A prosztatagyulladás kezelése a gyulladás típusától valamint a tünetek súlyosságától és a betegség okaitól függ.

Antibiotikumok: Akut bakteriális prosztatagyulladás tünetei esetén az or­vos általában antibiotikumokat ír fel, hogy leküzdje a bakteriális fertőzést. A kezelés általában 2–4 hétig tart, és a gyógysze­rek kiválasztása a kórokozó típusától és az antibiotikumok érzékenységétől függ.

Fájdalomcsillapítók: A fájdalom eny­hítésére alkalmazhatnak fájdalomcsilla­pítókat vagy gyulladáscsökkentő gyógy­szereket. Ilyen gyógyszerek lehetnek például a nem szteroid gyulladáscsökken­tők (NSAID-ok), például ibuprofen vagy paracetamol.

Gyulladáscsökkentő gyógyszerek: Krónikus prosztatagyulladás vagy króni­kus kismedencei fájdalom szindróma ese­tén az orvos gyulladáscsökkentő gyógy­szereket is felírhat, vagy alfa-blokkolókat, amelyek segíthetnek a húgyutak ellazítá­sában és a prosztatamegnagyobbodás kezelésében.

Fitoterápia: Krónikus nem bakteriális prosztatitiszben hasznos terápiás lehető­séget kínálnak a fitoterapeutikumok (rozs­pollen-és fűrészpálma kivonat), amelyek nem csak önmagukban enyhítik a fájdalmat és javítják az életminőséget, ha­nem a prosztatitisz kezelésében alkalmaz­ható gyógyszerekkel kombinálva is növelik a terápia hatékonyságát.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSÁVAL ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[298719] galéria
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.