Mit mondok a betegemnek - a stroke-ról?
A stroke, a WHO definíciója szerint, olyan hirtelen kezdettel kialakult neurológiai tünetegyüttes, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy 24 órán belül halált okoz, és amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi vérkeringésben beállt változás. Hazánkban évente közel 35000 akut stroke eseményt regisztrálunk; közvetve vagy közvetlenül e betegségcsoport felelős az éves halálozás 16%-áért. A betegséget túlélők csaknem felénél maradandó neurológiai deficittel kell számolnunk, amely egyaránt érintheti a mozgáskészséget, a beszédet és általában a szellemi teljesítményt, vagy a betegek hangulati életét.
Mindezen okok kapcsán nem érdektelen számba venni azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek a stroke-eseményekkel kapcsolatban gyakorta felmerülnek a betegekben, hozzátartozóikban, vagy az általunk ismert érrendszeri kockázati tényezők miatt gondozottak körében.
Mit jelent a „stroke”, és mi az elnevezés magyar megfelelője?
Az angol „stroke” kifejezés többek között ütést jelent. Az elnevezés a tünetek kialakulásának ütésszerű, heveny voltára utal. Sajnos, a kórképet egyetlen magyar szó sem írja le megfelelően, a köznyelvben használt gutaütés, szélütés kifejezések az agyvérzés szinonimái. Ugyanakkor a stroke-események csupán 10–15%-a agyvérzés, a döntő hányadot agyi infarctusok adják, amelyekre agyi érelzáródás kapcsán a vérkeringésből kiesett állomány pusztulása jellemző (a szívizom-infarctushoz hasonlóan, mely a szív koszorúereinek elzáródása miatti szívizomelhalást jelöl). A stroke tehát a kezdeti tünetek alapján, agyi képalkotó vizsgálatok nélkül nem különválasztható két kórforma összefoglaló elnevezése. Ha mégis magyarul kell leírnunk a betegséget, kissé körülményesen talán agyi érkatasztrófának nevezhetjük.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!