Ne adjunk tartósan benzodiazepint!
Az utóbbi évtizedben kétszeresére nőtt a benzodiazepinek fogyasztása az USA-ban.
Egy új vizsgálat szerint az USA-ban rohamosan növekedett a benzodiazepinek receptre való felírása a háziorvosoknál és a járóbeteg szakrendeléseken az utóbbi évtizedben. Ráadásul a benzodiazepineket gyakran opiodokkal, vagy egyéb szedatívumokkal együtt rendelik, leggyakrabban szorongás, illetve álmatlanság kezelésére.
A benzodiazepinek pszichoaktív, szedatív gyógyszerek, melyeket szorongás, pánikbetegség, álmatlanság, nyugtalanság, alkohol-elvonás, izomgörcsök, neuropáthiás fájdalom, kisebb műtéti beavatkozások előkészítése és számos más indikációval írnak fel. A benzodiazepinek szedése egyre gyakrabban bukkan fel a sürgősségi osztályok anyagában, az időskori elesések és csonttörések, a háztartási- és gépjármű-balesetek és a kognitív zavarok hátterében. A szedésük okozta kockázat még nagyobb, ha alkohollal, opiodokkal, és a központi idegrendszerre ható egyéb anyagokkal együtt használják. Felelőtlen, hosszú idejű, túlzott alkalmazása függőséget okoz, az Egyesült Államokban a benzodiazepinek által okozott halálozás a felnőttek körében drámaian növekedett 1996 és 2006 között 0,6/100.000-ről 4,4/100.000-re. Több, világszerte ismert személy (Whitney Houston, Michael Jackson, Heath Ledger, Anna Nicole Smith) halálához is hozzájárult. Veszélyei, valamint idősebb korban a jóval problémásabb mellékhatásai miatt idős betegeknek való felírását nem javasolja az American Geriatric Society „Beers Criteria Medication List” című, az interneten is megtalálható kiadványa.
A JAMA Network Open lapban 2019. január 25-én online megjelent tanulmány első szerzője, Dr. Sumit Agarwal (Brigham and Women’s Hospital in Boston, Massachusetts) szerint „A benzodiazepineket könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni”. Dr. Agarwal és szerzőtársa Dr. Bruce Landon (Harvard Medical School) az egész országot reprezentáló vizsgálatot végeztek a benzodiazepinek – járóbeteg rendeléseken történő - felírásáról. Az analízisben a 2003 és 2015 közötti időszakban 386.457 ambuláns beteg adatait tanulmányozták. Míg a benzodiazepineket a pszichiáterek gyakorlatilag a korábbival megegyező arányban (29,6% vs 30,2%) írták fel, addig a az elsődleges ellátásban a felírás a vizitenkénti átlagos 3,8%-ról 7,4%-ra emelkedett. A háziorvosok (primary care) írják fel az összes benzodiazepin-típusú gyógyszerek felét (pontosabban 52,3%-át).
A 2003-tól 2015-ig terjedő időszakban egyre több benzodiazepint rendeltek szorongás vagy depresszió diagnózisa (26,6% vs. 33,5%), neurológiai állapotok (6,8% vs. 8,7%), valamint hátfájás és egyéb krónikus fájdalom miatt (3,6% vs 8,5%). A benzodiazepinekkel párhuzamosan adott opiodok felírás a négyszeresére nőtt az említett időszakban (0,5%-ról 2,0%-ra), míg az egyéb szedatívumokkal történő együttes felírás megduplázódott (0,7%-ról 1,5%-ra).
Dr. Agarwal szerint nem csak az a baj, hogy a benzodiazepinek használata egyre gyakoribbá vált a járóbeteg rendeléseken, hanem leginkább az, hogy a betegeknek egyre gyakrabban opioidokkal, vagy más szedatívumokkal együtt rendelik, ami jelentősen megemeli a mellékhatások kialakulásának kockázatát. Csak nagyon kevés olyan gyógyszercsoport van, melyet ennyiféle indikációban, ennyiféle szakmában írhatnak fel az orvosok. A benzodiazepinek nagyon hatásos gyógyszerek a megfelelő indikációban és rövid ideig alkalmazva, de a kutatók úgy találták, hogy sok esetben a 8-10 hetes alkalmazást is meghaladva, krónikusan használják, ami mellékhatásokhoz, majd függőséghez vezet. Ezeknek a betegeknek a fokozatos leszokást javasolhatjuk.
Forrás:
