Neuroprotektív ACE gátló?
Taiwani orvosok most közzétett epidemiológiai vizsgálata szerint az ACE-gátlókat szedők csoportjában jóval kisebb gyakorisággal alakult ki az igen súlyos és korai halálhoz vezető amyotrophiás lateral sclerosis.
Az amyotrophiás lateral sclerosis (ALS) a felnőtt korban jelentkező motoros neuron-betegség leggyakoribb típusa. 1869-ben írták le először, az Egyesült Államokban gyakran Lou Gehring-betegségnek is nevezik egy 1941-ben ALS-ben elhunyt profi baseball játékos után. Legfőbb jellegzetessége az motoros neuronok progresszív degenerációja és elvesztése. Az elülső szarv sejtjeinek és a hozzájuk kapcsolódó neuronoknak a progresszív degenerációja fokozatosan előrehaladó izomgyengeségben, atrophiában és fasciculációban nyilvánul meg. A halál oka leginkább a légzőizmok gyengesége miatti fellépő respiratorikus probléma. A betegség kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert, ennek következtében számos elmélet látott már napvilágot a glutamát receptorok túlműködésétől kezdve az oxidatív stresszig, a mitochondiális károsodáson át a prionokon keresztül a kalcium-csatornák elleni autoimmunitásig. Ennek megfelelően a megelőzés (vagy legalábbis a kockázatcsökkentés) lehetséges módozatai is változatosak: omega-3 zsírsavak, karotinoidok, E-vitamin, stb. jöttek már szóba.
A hipertóniában és tolulásos szívbetegségben használatos angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) -gátlók preklinikai vizsgálatokban neuroprotektív hatást mutattak. Felmerült a kérdés, hogy ez a védő hatás a humán gyakorlatban is igazolható?
Egy taiwani eset kontrol vizsgálatban az ACE-gátlók jelentősen csökkentették az ALS kialakulásának kockázatát. A JAMA Neurology-ban 2014. november 10-én online megjelent közlemény szerint a dózistól függő fordított arányú összefüggés van az ACE-gátlók szedése és az ALS kockázata között. A Dr. Feng-Cheng Lin (Kaohsiung Medical University Hospital, Taiwan) vezette munkacsoport 729 frissen igazolt ALS beteget („esetek”) és 14 580 nemben, korban, lakóhelyben, betegbiztosításban azonos „kontroll” beteget hasonlítottak össze, és kikérdezték őket, hogy az utóbbi 2-5 évben szedtek-e ACE-gátlót. Az ALS betegek kb. 15%-a szedett ACE-gátlót, az ALS-ben nem szenvedők pedig 18%-ban szedtek ilyen gyógyszert. Ha az egyéb antihipertenzív szereket, aszpirint, szteroidokat, NSAID-ket is figyelembe vették, akkor úgy találták, hogy a kisdózisú ACE-gátlókat szedő (<449,5 kumulatíve meghatározott napi adag = cDDD) egyéneknél 17%-kal kevesebb az ALS, mint a nem szedőknél (OR 0,83, 95%CI 0,65-1,07, p = 0,15). Nagyobb dózisú ACE-gátló szedés (>449,5 cDDD) esetén 57%-kal volt kisebb az ALS kockázata (OR 0,43, 95%CI 0,26-0,72, p=0,001). A kockázatcsökkenés kifejezettebb volt az 55 év fölötti férfiakban. Szerzők is elismerik, hogy bár az esetek száma nagy volt, de mint minden epidemiológiai vizsgálatnak, ennek is vannak hiányosságai: nincs információ az ALS első tünetének megjelenéséről, vagy az ALS keletkezését esetleg befolyásoló egyéb faktorokról sem, mint pl. E-vitamin szupplementáció, dohányzás, alkohol-fogyasztás.
Két ALS szakértő is aggályokat vetett fel a megfigyeléses vizsgálat eredményeivel kapcsolatban. Dr. Michael Swash (ideggyógyász professzor, Barts and The Royal London Hospital) szerint ebben a retrospektív megfigyeléses vizsgálatban számos változó (genetikai faktorok, étrend, egyéb gyógyszerek, omega zsírsavak) ismeretlen, ezért ezek az eredmények nehezen integrálhatók a klinikumba. Az sem lenne érdektelen, hogy az ALS-ben szenvedő betegeknél a progresszió folyamatára hatással volt-e az ACE-gátló szedése.
Dr. Steven Finkbeiner (ideggyógyász professzor, University of California, San Francisco) szerint nem lehet tudni, hogy az ACE-gátlók késleltették-e az ALS megjelenését, vagy véletlen egybeesésről van-e szó, ugyanakkor felveti, hogy az ALS igen súlyos természete miatt még az ilyen bizonytalan eredmények alapján is meg lehet próbálni az ACE-gátlókat. Egyébként elképzelhető, hogy az ACE-gátlók jól ismert érrendszeri hatásai mellett némi hatásuk van a neurodegeneratív betegségekre is. Például Alzheimer-kórban az atherosclerosis és a magas vérnyomás sokszoros apró infarktusokat okoz, ami hozzájárul a kognitív funkciók rosszabbodásához, így elképzelhető, hogy a központi idegrendszer ereiben bekövetkező javulás indirekt módon javíthat az ALS-es betegek állapotán.
Érdekes lenne az egyéb antihipertenzív szerek vizsgálata, további vizsgálatokkal kell igazolni, hogy ACE-gátlókkal valóban megelőzhető-e az ALS.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
