Alzheimer-kór okozta elbutulást is gátolják az ACE-gátlók

A szellemi képességek fokozatos romlását, az előrehaladó demencia tüneteit a páciens környezetében élők, de a betegség kezdetén még az érintettek is észlelik,  a kezelőorvos megerősíti a diagnózist, de a kór pontos oka még mindig nem ismert, hatásos terápia pedig egyelőre nincsen, noha 2012-ben a világ gyógyszeripara már mintegy ezer vizsgálattal igyekezett eredményes gyógyszert találni.

William Molloy vezette munkacsoport 1999 és 2010 közötti, a gondolkodó képesség változására vonatkozó megfigyeléseinek eredményeit a British Medical Journal Open online kiadása közölte. A vizsgált személyek száma 1749 volt, életkoruk 41-104 év között mozgott.

A 8000 orvosi vizsgálatot meghaladó klinikai ellenőrzés Hamilton (Kanada) két egyetemi kórházában történt. A szakorvosi kontroll általános adatain kívül két szűrővizsgálat eredményeit értékelték. Egyik a Standardized Mini-Mental State Examination (SMMSE), a másik a Quick Mild Cognitive Impairment (Qmci) volt. A teszteket hat hónap különbséggel két alkalommal végezték.

A vizsgálati csoportba csak olyan betegek kerülhettek, akik Alzheimer kórban, vagy vaszkuláris és kevert demenciában (Alzheimer/vaszkuláris) szenvedtek. Életkoruk középértéke 77 év volt. A betegek egyik csoportja (276 beteg) nem szedett ACE-gátló készítményt, 85 beteg pedig ACE-gátlót kapott (perindopril, ramipril, trandolapril, captopril, fosinopril, lisinopril, prinivil). Külön figyeltek arra a 30 páciensre, akiknek ACE-gátló terápiája a vizsgálat fél évében kezdődött.

Az ACE-gátlót betegek gondolkodási képességének romlása lassabbnak bizonyult, mint azoké, akik nem részesültek ilyen kezelésben. A Qmci jelentősen érzékenyebb módszer a demencia szintjének változására, mint az SMMSE. Ezzel vizsgálva két csoport közötti különbség kis mértékben, de statisztikailag szignifikánsnak bizonyult.

A gondolkodási képesség abban a betegcsoportban lett mérhetően jobb, akik a vizsgálati időn belül kezdte szedni az ACE-gátlót, azokhoz képest is, akik már korábban ugyancsak ACE-gátló terápiában részesültek, vagy nem kaptak ilyen gyógyszert. A kutatók szerint ez vagy azt jelenti, hogy ezeknek a betegeknek a terápiahűsége jobb volt, vagy azt, hogy az agyi véráramlás ebben a betegcsoportban nagyobb mértékben javult.

A különböző ACE-gátló szerek közül a perindopril látszott jobbnak a többi készítményhez képest. Ennek lehetséges magyarázata dr. Molloy szerint, hogy a perindopril hatástartama hosszabb, mint a többi készítményé, és esetleg a többi ACE-gátlónál nagyobb mértékben hatol át a vér-agy gáton.

Az idegrendszeri hatás nem a vérnyomáscsökkentéstől függ. „Az Alzheimer-kór az agyszövet valamilyen gyulladásos folyamatának része lehet. A centrális hatású ACE-gátlók behatolnak az agyba és ott valamilyen gyulladásgátló hatásuk lehet” -  foglalta össze az eredményeket Molloy professzor.