Otthoni önszűréssel korán kimutatható a demencia

Dr. Ellen Yi-Luen Do, az atlantai Georgiai Műszaki Egyetem munkatársa és kollégái kimutatták, hogy az idősek még akkor is képesek voltak egy órarajzolási feladatot elvégezni számítógépes tablettel és hozzá való „tollal” – papír és ceruza helyett –, ha egyébként nem tudták használni a komputert.

Mint dr. Do elmondta, az Alzheimer-kórosokban és a hasonló betegekben sokszor csak akkor állapítják meg a diagnózist, amikor már túl késő, s ekkorra már nem sok kezelési lehetőség marad. „Jó lenne, ha a változásokat korán észrevennénk, mert számos kutatás igazolta, hogy különféle életmód-változtatásokkal késleltetni lehet a kognitív hanyatlást” – tette hozzá. Vizsgálatukat a Journal of Ambient Intelligence and Smart Environments szeptemberi számában publikálták.

A kutatók kifejtették, hogy a világ népességének rohamos elöregedése miatt egyre nagyobb szükség van a hatékony kognitív szűrőmódszerekre. Mint megjegyezték, a papír-ceruza órarajzolási teszt egyike a demencia legnépszerűbb szűrési eljárásainak. „A technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy megmérjük súlyunkat, vércukorszintünket és vérnyomásunkat, de kognitív képességeinket nem tudjuk felmérni. Az általunk kifejlesztett ClockMe rendszer segít az időseknek felismerni a romlás jeleit, és lehetővé teszi, hogy az orvosok gyorsan elemezzék az eredményeket és megismerjék a beteg gondolkodási folyamatait” – nyilatkozta dr. Do.

A ClockMe rendszer két fő összetevőből áll: az Órarajzoló és az Óraelemző applikációból. Amikor a vizsgált személy befejezte az óra megrajzolását, e-mailben elküldi a rajzot orvosának, aki az Óraelemző applikáció segítségével pontozza a tesztet. A szoftver 13 tulajdonságot vizsgál a rajzon, például azt, hogy jó helyen vannak-e a számok és az óra mutatói. Kognitív zavar esetén a betegek gyakran kihagynak számokat vagy plusz számokat rajzolnak az órára. Máskor a számokat az órán kívülre rajzolják, vagy nem azt az időpontot tüntetik fel a rajzon, amire megkérték őket. A rendszernek a papír-ceruza teszthez képest extra funkciói is vannak: méri, hogy mennyi ideig tartott a rajzolás és hogy mennyi idő telt el az egyes vonalak meghúzása közt.

A vizsgálók 20 önkéntesen (átlagos életkor: 75 év) hasonlították össze a papír-ceruza tesztet és a ClockMe rendszert. Legtöbbjük azt mondta, hogy kevéssé ért a számítógép használatához. Valamennyien elvégezték az órarajzolási tesztet a papír-ceruza módszerrel és a ClockMe rendszerrel is. A kétféle rajz összehasonlítása azt mutatta, hogy a résztvevőknek nem jelentett nehézséget a tablet PC és a számítógépes toll használata, 10 percig sem tartott vele az óra megrajzolása.

A vizsgálók szerint a ClockMe rendszer lehetővé teszi, hogy az orvos jobban észrevegyen bármilyen viselkedési rendellenességet, mint a papír-ceruza teszt. Könnyűvé válik a beteg kognitív hanyatlásának monitorozása is, mivel a rajzokat elmentik egy számítógépre. Az eredmények a családtagok, illetve a gondozók számára is fontosak lehetnek, mert elképzelhető, hogy a beteg tagadja kognitív változását, de a családtagok követni tudják, hogy mi történik.

Dr. Dean Hartley, a chicagói Alzheimer Szövetség tudományos igazgatója azt mondta, hogy nagyon fontos, hogy különböző technológiákkal fel tudják mérni és monitorozni tudják az Alzheimer-kóros (AD) betegek állapotát. „Jelenleg 36 millió AD beteg van, és a becslések szerint 2050-re 115 millióan lesznek” – közölte. Már létezik egy közös programja az Intelnek és az Alzheimer Szövetségnek, amely arra irányul, hogy olyan módszereket fejlesszenek ki, amelyekkel otthon vizsgálható a személyek kognitív hanyatlása, és amelyek megvédik a betegeket a figyelmetlenségből fakadó elesésektől s az egyéb veszélyektől.

Dr. Hartley elsősorban abban látja a ClockMe rendszer hasznát, hogy longitudinálisan követhető vele a beteg kognitív állapota, az, hogy az AD spektrumának mely részén helyezkedik el. Előnyösnek tartja azt is, hogy a részletesebb digitális információk jobb betekintést nyújtanak az orvos számára a személy kognitív állapotába, mint a standard papír-ceruza teszt, s végül megemlítette, hogy gyors és kényelmes vizsgálatról van szó. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az órarajzolási teszt nem olyan érzékeny, mint a standardizált emlékezeti vizsgálatok, és hogy természetesen arra sem alkalmas, hogy kimutassa az AD legkorábbi élettani manifesztációit, amelyek pedig akár 15–20 évvel is megelőzhetik a klinikai jeleket.

Forrás: Medscape