Közelebb került az Alzheimer vakcina
A kanadai, québeci Laval Egyetem egyik kutatócsoportja és a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszercég kutatói megtalálták a módját annak, hogy hogyan serkentsék az agy természetes védekező mechanizmusait Alzheimer kóros betegekben.
Ez a nagy áttörés, amely részletesen a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) január 15-i online számában olvasható, megnyitja az utat az Alzheimer-kór gyógyítása és egy olyan vakcina kifejlesztése előtt, amellyel megelőzhető a betegség.
Az Alzheimer-kór egyik fő jellemzője, hogy az agyban egy béta-amiloidnak nevezett toxikus molekula termelődik. A mikroglia sejtek, az idegrendszer védelmezői nem képesek eltakarítani ezt az anyagot, amely ún. szenilis plakkok formájában lerakódik.
A kanadai kutatócsoport, amelyet dr. Serge Rivest, a Laval Egyetem orvoskarának professzora vezetett, azonosított egy molekulát, amely fokozott aktivitásra serkenti az agy immunsejtjeit. A monofoszforil lipid A (MPL) nevű molekulát a GSK már sok éve alkalmazza a vakcinák adjuváns anyagaként, és biztonságossága alaposan bizonyított.
A kutatók az Alzheimer-kó tüneteit mutató egereknek 12 héten át hetente egyszer MPL injekciót adtak,és ennek hatására a szenilis plakkok akár 80%-a eltűnt az agyukból. Emellett az egerek kognitív funkciói is jelentősen javultak; ezt úgy mérték, hogy azt vizsgálták, mennyire képesek az állatok e 12 hét során új feladatokat megtanulni.
A kutatók szerint az MPL-t kétféle módon lehet felhasználni. Egyrészt intramuszkuláris injekcióban be lehet adni Alzheimer-kóros betegeknek, hogy lassítsák a betegség progresszióját. Másrészt vakcina formájában is lehet alkalmazni, hogy ezzel serkentsék az béta-amiloid ellenes antitestek termelését. „A vakcinát be lehet adni a már beteg embereknek, hogy ezzel serkentsük természetes immunitásukat. Alkalmazható preventív szerként is olyan személyekben, akikben nagy az Alzheimer-kór kockázata” – mondta dr. Rivest.
„Amikor kutatócsoportunk 10 évvel ezelőtt elkezdett foglalkozni az Alzheimer-kórral, az volt a célunk, hogy jobb kezelést találjunk a betegeknek. Úgy hiszem, a most bejelentett felfedezéssel közelebb kerültünk ehhez a célhoz” – foglalta össze Rivest professzor.
Forrás: Science Daily