A magas vérnyomás memória- és figyelemzavart okoz

Úgy tűnik, hogy a nem megfelelő szocioökonómiai státusz még csak tovább súlyosbítja a problémát, így egyes esetekben még nagyobb a kockázat – figyelmeztetett dr. Marc Lande a Pediatric Academic Societies éves kongresszusán. „A most közzétett első adatok nem adnak magyarázatot a különbségek okára – mondta el egy interjúban. – Lehetséges, hogy maga a hipertónia idézi elő a problémát, hiszen tudjuk, hogy az agy a magas vérnyomás egyik célszerve. De nem zárható ki az sem, hogy a kognitív zavarokkal küzdő gyermekek hajlamosabbak a hipertóniára.”

A munkacsoport tagjai most egy olyan nagyobb, prospektív, több központ részvételével folyó vizsgálat előzetes eredményeit hozták nyilvánosságra, melynek célja a primer hipertóniában szenvedő gyermekek neurokognitív állapotának felmérése. A végső cél 75, újonnan diagnosztizált primer hipertóniában szenvedő, illetve 75 normotenziós gyermek bevonása. A vizsgálatba való belépéskor a vizsgálati és a kontrollcsoportban is ugyanazokat a neurokognitív teszteket végzik el. Az utánkövetés évében a hipertóniás gyermekeket az életmód megváltoztatására irányuló tanácsokkal látják el és ACE-gátló kezelést is alkalmaznak, amennyiben szükséges. Egy év elteltével minden résztvevőnél megismétlik a neurokognitív teszteket.

Mostanáig 37 gyermeket toboroztak a vizsgálati csoportba és 24 gyermeket a kontrollcsoportba. A gyermekek átlagéletkora 15 év; mindkét csoport felét olyan gyermekek alkotják, akiknek édesanyjának nincs érettségije (ez utóbbit a rossz szocioökonómiai státusz indikátorának tekintik). A hipertóniás csoportban az elhízottak aránya 70 százalék, a kontrollcsoportban 58 százalék. Az IQ tekintetében nincs jelentős eltérés a két csoport között. Minden résztvevőnél 24 órás vérnyomásmonitorozásra került sor a vizsgálatba való belépéskor.

A most bemutatott első adatok azt jelzik, hogy gyermekkori magas vérnyomás esetén máris észlelhetők neurokognitív zavarok, szemben a kontrollcsoporttal. A hipertóniás gyermekek rosszabbul teljesítettek a Rey Auditory Verbal Learning Test (RAVLT) és a Conners’ Continuous Performance Test II(CPT II) nevű vizsgálatokban, a Spatial Span Forward (SSF) teszt eredménye ugyanakkor nem különbözött lényegesen a kontrollcsoportétól. Amennyiben az elemzésbe csak a kevésbé iskolázott szülők gyermekeit vonták be, a CPT II és SSF pontszámaiban mutatkozó különbség megsokszorozódott, a RAVLT szempontjából észlelt különbség ugyanakkor változatlan maradt.

Hasonló tapasztalatokat szereztek a végrehajtó funkciókat mérő három tesztben is (CPT II Commissions, Digit Span Backward és Parent BRIEF Global Executive Composite), a hipertóniás gyermekek mindhárom vizsgálatban rosszabb eredményeket értek el. A rosszabb szocioökonómiai státusszal rendelkező gyermekekre korlátozott alcsoportelemzés ugyancsak nagyobb különbségeket jelzett a magas vérnyomásban szenvedő, illetve a kontrollszemélyek között.

A memória felmérésére négy teszt szolgált: RAVLT rövid és hosszú teszt, RAVLT List A Recognition teszt és CogState Maze Long Delay Recall teszt. A hipertóniás gyermekek összességében rosszul teljesítettek, a különbség mértéke a kicsi és nagy között szóródott. És ez esetben is igaz volt, hogy a kevésbé iskolázott gyermekek esetében nagyobbak voltak a különbségek a magas vérnyomásban szenvedő és nem szenvedő gyermekek között. A legmarkánsabb különbségeket a RAVLT Recognition Test jelezte.

„Eredményeink előzetesnek tekinthetők, melyeket további kutatásokkal tovább kell pontosítanunk – hangsúlyozza a kutatás vezetője. – Egyelőre nem vagyunk tisztában megfigyeléseink klinikai jelentőségével sem. Ennek tisztázásáig a klinikusoknak mindenesetre tudniuk kell arról, hogy hipertóniás betegeik esetében tanulási problémák jelentkezhetnek.”