Pajzsmirigy-mikrokarcinómás eseteink retrospektív áttekintése a 2001–2010. közötti időszakban

A differenciált pajzsmirigyrákok (DTC) között a ≤1 cm-es papilláris mikrokarcinómák (PTmC) méretüktől eltekintve hasonlóak az előrehaladottabb karcinómákhoz, ezért kezelésük, azokéval megegyezően, azonnali műtét volt. Szaporodó evidenciák alapján PTmC esetében a 2015-ös American Thyroid Association (ATA) Guideline azonnali műtét helyett válogatott esetekben aktív követést is elfogad. Az intézetünkben 2001−2010 között azonnali műtéttel ± posztoperatív radioizotóppal hagyományosan kezelt 103 PTmC jellemzőit, kórlefolyását, a betegek túlélésének retrospektív elemzését végeztük el. A 103 beteg primer daganata 62,1%-ban egygócú, 37,9%-ban többgócú, nyaki státuszuk 81 esetben pN0, 22-ben pN+ volt. 11,1 év medián követés alatt a teljes túlélés 5, 10, 15 évnél 95%, 89% és 86% volt. 14 beteg halt meg, a daganatspecifikus 5 és 10 éves halálozás 3% és 5% volt. A túlélés valószínűségét az életkor (p<0,001), a TSH-szint (p=0,0347), a nyaki áttét jelenléte (p=0,0402) és a blokkdisszekció szükségessége (p=0,0045) befolyásolta szignifikánsan. A tumormentesség és a recidívák kezelési eredménye hasonló az aktív követésről publikált adatokhoz. Eredményeink nem szólnak az aktív követés terápiás módszere ellen, de az 5%-os pajzsmirigyrák-specifikus halálozás jelzi, hogy az azonnali műtét sem előzi meg a főleg idősebb férfiak ismeretlen okú daganatprogresszióját. Magy Onkol 62:153–158, 2018

Kulcsszavak: papilláris pajzsmirigy-mikrokarcinóma, tireoidektómia, betegkövetés