Paracetamol fogyasztás és májkárosodás Európában
Az acetaminophen (paracetamol) okozta májkárosodás erősen eltérő mértékű Európa különböző országaiban, de nem az befolyásolja, hogy melyik országban mennyit fogyasztanak a szerből.
Az akut májelégtelenség (acute liver failure = ALF) legsúlyosabb formája halálhoz vezet, hacsak nem történik sikeres transzplantáció – bár egyes esetekben transzplantáció nélkül is meggyógyulhat. A kevésbé súlyos esetek spontán módon és teljesen meggyógyulhatnak.
Akut májelégtelenséget okozhatnak a nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) szokásos dózisai, is ezt az ALF-típust „idioszinkráziásnak” (valószínűleg immunoallergiásnak) lehet nevezni. Ilyen és hasonló esetekről a SALT (Study of Acute Liver Transplatiation) vizsgálatot ismertető közlemények. Az akut májelégtelenséghez vezető másik lehetséges mechanizmus a közvetlen toxicitás, például a széntetraklorid-, vagy a gombamérgezés. A paracetamol (acetaminophen) talán az egyetlen piacon lévő gyógyszer, ami közvetlenül hepatotoxikus, és ilyen módon kiválthatja a transzplantációs listára való kerülést. Túladagolása öngyilkossági szándékból, vagy figyelmetlenségből történik.
A SALT egy nemzetközi, multicentrikus eset/népesség vizsgálat, melybe 7 országból (Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália és Egyesült Királyság) gyűjtöttek adatokat előbb 2005 és 2007 között, majd az European Medicines Agency (EMA) kérésére 2009 és 2012 között is. A British Journal of Clinical Pharmacology-ban 2015. május 28.-án online megjelent közleményükben Dr. Sinem Ezgi Gulmez (Bordeaux, Franciaország) és munkatársai megállapították, hogy „az akut gyógyszer-túladagolásból származó májtranszplantációt igénylő károsodás szinte egyetlen okozója az acetaminophen”.
Az adatokat 52 májtranszplantációs centrumból szerezték: összesen 9479 személyt regisztráltak a fenti országokban. Ezek közül 600 volt ALFT, melyek közül 114 származott valamilyen túladagolásból, 111 pedig (a túladagolások 97%-a) konkrétan az acetaminophen túladagolásból. A túladagolásból származó ALFT-k többsége (61%) nőknél tapasztalható, átlagos életkoruk 33,6 ± 10,9 év. A 114, gyógyszer túladagolásból származó ALFT-s beteg közül végül 82 beteg (73,9%) került valóban transzplantációra. Az acetaminophen okozta az ALFT-k 19,0%-át a vizsgált országokban átlagosan, de jelentős különbségek voltak országok szerint: 52% volt Írországban, 28% volt a UK-ban, 18% volt Franciaországban, 8% volt Hollandiában és 1% volt Olaszországban. Egyetlen eset sem fordult elő Portugáliában és Görögországban sem. Nem láttak összefüggést az elfogyasztott (eladott) acetaminophen mennyiség és az ALFT-k száma között: például a franciáknál egy millió ember 51,5 tonnát használt fel, a portugáloknál csak 3,5 tonnát, viszont a legnagyobb túladagolási arány mégis Írországban és a Egyesült Királyságban van. Annak ellenére, hogy tehát Franciaországban használják legtöbben a paracetamolt, mégis hátulról a harmadik az ALFT-k gyakoriságában. Egyébként a SALT vizsgáltban résztvevő hét országban összesen 18 530 tonna paracetamolt adtak el, ilyen módon minden eladott 167 tonna paracetamol után jelentkezett egyetlen ALFT. Az eredetileg vizsgált három év alatt azt látták, hogy a vizsgálatban résztvevő országok körében egyetlen ALFT-hez átlagosan 6 millió lakos/év szükséges (ez egy régebbi nagy amerikai vizsgálat eredményeihez képest kb. nyolcszor kevesebb, mint az USA-ban. De jelentős eltérések vannak az egyes országok között is: például az ALFT rátát egy főre számolva Írországban egy eset fordul elő 286 000 lakosonként, míg Olaszországban egy eset 180 millió személy közül kerül csak ki. Hasonló óriási különbség figyelhető meg országok szerint az eladott acetaminophen mennyisége és az esetek száma arányában: míg Írországban egy ALFT eset fordul elő 20,7 tonna (!) acetaminophen eladás után, addig Olaszországban 1074 tonna acetaminophen eladásához társul egyetlen ALFT eset. Érdekes továbbá, hogy például Spanyolországban a transzplantációra szorulók között leggyakrabban a mezőgazdasági vegyszerek okozta májkárosodás szerepel. Genetikai okok nem játszanak szerepet az egyes országok közötti különbségekben.
Írásunk alábbi közlemények alapján készült:
