Tisztelt Kolléganők és Kollégák!
2007. december 01. 00:00
Az Orvostovábbképző Szemle előző számában már közöltünk két tanulmányt a gyógyszerfelírás szabályozásáról; mostani számunkban pedig egy másik munkacsoport véleményét ismertetjük, mert úgy gondoljuk, hogy ez a kérdés többféle megközelítést is megérdemel. Sajnos a tervezett változásokat a jelen cikk szerzői is meglehetősen negatívan értékelik, elsősorban a sablonos, merev, büntető jellegű intézkedések miatt, amelyek várhatóan elsősorban a költségesebb gyógyszereket felíró szakorvosokat fogják sújtani. A továbbiakban is folytatni kívánjuk az ehhez kapcsolódó fontos egészségpolitikai kérdések megbeszélését felkért hazai szakértők részvételével.
Szimpóziumunk témája a reumatológia. A rövid bevezető ismertetést Hodinka László tanár úr írta, és a három csatlakozó cikk különböző, de nagyon érdekes témákat tárgyal. Az elsőben arról olvashatnak, miként alkalmazható a génexpresszió vizsgálata a gyulladásos reumatológiai betegségek diagnózisában, osztályozásában, terápiájában. Nagy György főorvos úr és Géher Pál professzor úr bőséges kommentárja a cikkben foglalt elméleti kérdések gyakorlati vonatkozásait is kibontja. A második cikk egy ritka elváltozásról, a hypereosinophilia szindrómáról szól. Ez a betegség gyakran érinti az ízületeket, de talán elsősorban a légzőszervi panaszok kapcsán lehet felismerni. Nékám Kristóf professzor úr kitűnő kommentárjában felhívja a figyelmet az elsődleges és a másodlagos eosinophilia elkülönítésének fontosságára. Végül a leggyakoribb krónikus betegség, az arthrosis kezeléséről olvashatnak kitűnő cikket; mai tudásunk szerint nem egyszerűen a porc degenerációjáról, kopásáról van szó, hanem komplex csont-porc-lágyrész anyagcserezavarról, melynek kialakulásában számos, ma még ismeretlen, részben genetikai tényező játszik szerepet. Héjj Gábor főorvos úr szépen illusztrált kommentárja kiválóan egészíti ki ezt a közleményt.
Ritka, de nagyon súlyos daganatos betegségről, a Merkel-sejtes carcinomáról szól következő cikkünk. A lefolyás szempontjából a melanomához hasonló, de a neuroendokrin sejtekből kiinduló tumor felismeréséről, kezelésének lehetőségeiről olvashatnak ebben a cikkben, melyet Kásler Miklós professzor úr akár önálló cikknek is beillő kommentárja egészít ki.
E ritka betegség után egy mindennapos problémáról, az álmatlanságról olvashatnak.Gazdagon illusztrált, számos hasznos diagnosztikus algoritmust és terápiás táblázatot tartalmazó cikkünk felhívja a figyelmet az álmatlanság okainak tisztázására és az oknak megfelelő kezelési mód megválasztására. Gaszner Péter professzor úr kommentárja ezzel teljes mértékben egyetért, és a hazai szempontokra világít rá.
A lakosság közel fele fertőzött Helicobacter pylorival, de a fertőzés csak az esetek kisebb részében okoz panaszokat és manifeszt fekélybetegséget. Az utóbbiról sokat hallottunk már; mostani cikkünket azért ajánlom különösen Olvasóink figyelmébe, mert a diszpepszia tünetegyüttes vonatkozásában tárgyalja a Helicobacter-eradikáció különböző módozataitól várható terápiás sikert. Horváth Henrik Csaba tanársegéd úr gazdag, számos irodalmi idézetet tartalmazó kommentárja a hazai terápiás szokásokat ismerteti, melyek kissé eltérnek az amerikai protokolloktól.
Végül a bizonyítékokon alapuló orvostudomány témájában Matos Lajos tanár úr és Jermendy György professzor úr egy-egy összefoglalását olvashatják a kardiológia, illetve a diabetológia témaköréből. Az ismertetett klinikai vizsgálatok – bár megrendítő eredményeket nem hoztak – jövőbe mutatóak, és a későbbiekben megváltoztathatják terápiás szokásainkat.
Az év vége közeledtével a Szerkesztőbizottság és a magam nevében minden kedves kolléganőnek és kollégának békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok.
Szimpóziumunk témája a reumatológia. A rövid bevezető ismertetést Hodinka László tanár úr írta, és a három csatlakozó cikk különböző, de nagyon érdekes témákat tárgyal. Az elsőben arról olvashatnak, miként alkalmazható a génexpresszió vizsgálata a gyulladásos reumatológiai betegségek diagnózisában, osztályozásában, terápiájában. Nagy György főorvos úr és Géher Pál professzor úr bőséges kommentárja a cikkben foglalt elméleti kérdések gyakorlati vonatkozásait is kibontja. A második cikk egy ritka elváltozásról, a hypereosinophilia szindrómáról szól. Ez a betegség gyakran érinti az ízületeket, de talán elsősorban a légzőszervi panaszok kapcsán lehet felismerni. Nékám Kristóf professzor úr kitűnő kommentárjában felhívja a figyelmet az elsődleges és a másodlagos eosinophilia elkülönítésének fontosságára. Végül a leggyakoribb krónikus betegség, az arthrosis kezeléséről olvashatnak kitűnő cikket; mai tudásunk szerint nem egyszerűen a porc degenerációjáról, kopásáról van szó, hanem komplex csont-porc-lágyrész anyagcserezavarról, melynek kialakulásában számos, ma még ismeretlen, részben genetikai tényező játszik szerepet. Héjj Gábor főorvos úr szépen illusztrált kommentárja kiválóan egészíti ki ezt a közleményt.
Ritka, de nagyon súlyos daganatos betegségről, a Merkel-sejtes carcinomáról szól következő cikkünk. A lefolyás szempontjából a melanomához hasonló, de a neuroendokrin sejtekből kiinduló tumor felismeréséről, kezelésének lehetőségeiről olvashatnak ebben a cikkben, melyet Kásler Miklós professzor úr akár önálló cikknek is beillő kommentárja egészít ki.
E ritka betegség után egy mindennapos problémáról, az álmatlanságról olvashatnak.Gazdagon illusztrált, számos hasznos diagnosztikus algoritmust és terápiás táblázatot tartalmazó cikkünk felhívja a figyelmet az álmatlanság okainak tisztázására és az oknak megfelelő kezelési mód megválasztására. Gaszner Péter professzor úr kommentárja ezzel teljes mértékben egyetért, és a hazai szempontokra világít rá.
A lakosság közel fele fertőzött Helicobacter pylorival, de a fertőzés csak az esetek kisebb részében okoz panaszokat és manifeszt fekélybetegséget. Az utóbbiról sokat hallottunk már; mostani cikkünket azért ajánlom különösen Olvasóink figyelmébe, mert a diszpepszia tünetegyüttes vonatkozásában tárgyalja a Helicobacter-eradikáció különböző módozataitól várható terápiás sikert. Horváth Henrik Csaba tanársegéd úr gazdag, számos irodalmi idézetet tartalmazó kommentárja a hazai terápiás szokásokat ismerteti, melyek kissé eltérnek az amerikai protokolloktól.
Végül a bizonyítékokon alapuló orvostudomány témájában Matos Lajos tanár úr és Jermendy György professzor úr egy-egy összefoglalását olvashatják a kardiológia, illetve a diabetológia témaköréből. Az ismertetett klinikai vizsgálatok – bár megrendítő eredményeket nem hoztak – jövőbe mutatóak, és a későbbiekben megváltoztathatják terápiás szokásainkat.
Az év vége közeledtével a Szerkesztőbizottság és a magam nevében minden kedves kolléganőnek és kollégának békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
