Várandósságban se halasszuk az epeműtétet!

A várandósság alatt gyakran alakul ki fájdalmas epekövesség, ennek kapcsán epehólyag-gyulladás. Utóbbi esetben az epekövek okozta fájdalom súlyosbodhat, ahhoz láz, hányinger és hányás is társulhat. Az állapot leghatásosabb kezelése az epehólyag eltávolítása, melyet várandósoknál sokszor félnek elvégezni, ezért azt inkább a szülés utáni időre halasztják. A témában végzett eddigi legnagyobb vizsgálatban a Thomas Jefferson Egyetemi Kórház kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy jobb kimenetelek várhatók, ha a műtétet már a várandósság alatt elvégzik és nem várnak vele a gyermek megszületésére.

A jelenleg érvényes szakmai ajánlások is azonnali műtétet javasolnak a várandósság alatt jelentkező akut cholecystitis kezelésére, ám sok páciens és orvos is inkább a műtét halasztása mellett dönt. 

Dr. Francesco Palazzo és munkatársai vizsgálatukkal arra kerestek választ, milyen esetekben célszerű követni az irányelveket, és a szakmai irányelvek követése valóban javítja-e a várandós páciensek kimeneteleit.

Az Annals of Surgery című lapban nyilvánosságra hozott következtetéseik 6390 olyan várandós nőbeteg adatain alapulnak, akik akut cholecystitis miatt kerültek kórházi felvételre 2010 januárja és 2015 szeptembere között. Az országos irányelvek ellenére e betegek mindössze 38,2%-ánál került sor az epehólyag eltávolítására a betegségük miatti kórházba kerülésükkor.

Azon várandósok körében, akiknél nem történt meg az epe eltávolítása a cholecystitis kialakulásakor, háromszor akkora valószínűséggel fordultak elő anyai-magzati szövődmények, mint a műtéten átesett várandósok csoportjában. E szövődmények között szerepelt halvaszületés, méhen belüli fejlődési elmaradás, vetélés, koraszülés, császármetszés, szülés kapcsán fellépő vérzés, vénás thromboembolia és intraamnionális fertőzés. Elsősorban  a méhen belüli fejlődés elmaradás, a koraszülés és a császármetszés gyakoribb előfordulása okozta  a műtéten átesett és nem operált várandósok között észlelt különbségeket.

„Adataink nem nyújtanak megbízható támpontot arra nézve, hogy ezek a szövődmények milyen okból alakulnak ki, egyszerűen annyi látható, hogy nagyobb eséllyel következnek be akkor, ha az epeműtétet a szülés utáni időre halasztjuk” – mondják a szerzők. Azok a nők, akiknél várandósságuk alatt nem került sor a műtétre, 61%-kal nagyobb valószínűséggel szorultak ismételt kórházi felvételre a hazabocsátás utáni 30 napon belül, és 95%-kal volt nagyobb a kockázatuk arra, hogy anyai-magzati szövődmény miatt kerülnek ismételten kórházba.

Egy várandós számára meglehetősen félelmetes és fájdalmas esemény lehet az epehólyag-gyulladás, ezért a kollégák jelentős része (akik képzésünk során is hagyományosan azt tanulják, hogy műtétet lehetőleg ne végezzenek az első és a harmadik trimeszterben) nem szívesen javasol műtétet várandós pácienseinek. A szerzők mostani adataink is egyértelműen amellett szólnak, hogy kockázatos lehet a műtét halasztása. Csaknem minden más kórállapothoz hasonlóan, melyek várandósság alatt is előfordulhatnak, akut cholecystitis eseteiben is a legjobb választás az epehólyag eltávolítása, mely attól függetlenül elvégezhető, hogy a beteg várandós-e vagy sem. Az újabb adatok arra utalnak, hogy cholecystitis eseteiben sokkal nagyobb a várandós kockázata akkor, ha az epehólyag eltávolítására csak a gyermek világrajövetele után kerül sor.