Vérképző őssejtek szolid tumorok terápiájában

A Nature Communications folyóiratban július 1-én jelent meg a University of California, Los Angeles (UCLA) kutatóinak tanulmánya, amelyben bebizonyították, hogy lehetséges a beteg vérképző őssejtjeit újraprogramozni annak érdekében, hogy folyamatosan működő T sejteket állítsanak elő. A T-sejtek az immunrendszer legfontosabb rákellenes fegyverei, és a kezelés hatására a szervezet mintegy belső gyárként lenne képes előállítani ezeket a fegyvereket, hogy hosszú távú védelmet nyújtson a daganatok ellen. A Dr. Theodore Scott Nowicki vezetésével végzett kutatás új stratégiát képvisel a nehezen kezelhető ráktípusok, különösen a szolid tumorok kezelésében, amelyek mindezidáig a hagyományos T-sejt terápiákkal szemben ellenállóbbnak bizonyultak.

A jelenlegi munka során a kutatók egy olyan problémát próbáltak megoldani, amely sok jelenlegi immunterápiás beavatkozás sikerét korlátozza a szilárd daganatok esetében, nevezetesen, hogy ezek a módszerek kezdetben gyakran működnek, de a jótékony hatás nem tartós, mert a befecskendezett T-sejtek végül elhalnak vagy kimerülnek. A kutatók ötlete az volt, hogy egy olyan rendszert kellene létrehozni, amelyben a beteg saját teste képes folyamatosan rákellenes immunsejteket termelni – vagyis úgy működni, mintha egy állandóan frissülő immunrendszere lenne. Itt lép be az őssejtek szerepe: ha képesek lennénk a beteg saját őssejtjeit úgy módosítani, hogy folyamatosan új rákellenes T-sejteket termeljenek, akkor ez sokkal tartósabb védelmet nyújthatna a daganatos betegség ellen

Ehhez Lili Yang és David Baltimore preklinikai kutatását használták fel, amely arról szól, hogyan lehet regenerálni a tumorellenes immunrendszert azáltal, hogy a vérképző őssejteket géntechnikai programozással rákellenes immunsejtekké alakítják. Ezt úgy érték el, hogy rák-specifikus receptorokat ültettek az őssejtekbe génterápiás technikák segítségével, majd csontvelő-átültetést végeztek a génmódosított őssejtek beültetésére, amelyek ezután a beteg testében előállították a bevitt génnel átprogramozott rákellenes immunsejteket.

Első lépésként a kutatók a NY-ESO-1 “rák-specifikus antigént” vitték be, ami számos ráktípusban, például melanómában és szarkómában is megtalálható, de egészséges felnőtt emberi szövetekben ritkán fordul elő, ami viszonylag biztonságos célponttá teszi. Ez azt jelentette, hogy a mesterségesen létrehozott T-sejtek képesek felismerni és megtámadni a daganatot anélkül, hogy ártanának a test többi részének. A kutatók a megközelítést agresszív szarkómás betegeknél tesztelték, mivel a szarkómák viszonylag ritka, agresszív rákos megbetegedések, amelyek gyakran expresszálják a NY-ESO-1 antigént (a szinoviális szarkómák körülbelül 80%-a rendelkezik az NY-ESO-1 daganatmarkerrel). A másik ok, amiért a kutatók ezt a ráktípust választották, az volt, hogy ez a daganattípus a standard kezelések, mint a kemoterápia vagy a műtét után gyakran visszatér - és ilyenkor a beteg számára már nagyon kevés terápiás opció áll rendelkezésre.

Az eredmények szerint a módosított őssejtek sikeresen beépültek a betegekbe, és elkezdtek rákot célzó T-sejteket termelni. Egy betegnél a daganat visszafejlődésének jelei mutatkoztak, és az újonnan képződött immunsejtek szintje hónapokig kimutatható volt. Fontos, hogy a kutatók képesek voltak megfigyelni az őssejteket a beteg testében, ami azt mutatta, hogy megtelepedtek. Vagyis a kutatók lényegében megtanították a beteg testét, hogyan termeljen folyamatosan rákellenes T-sejteket.

Nowicki szerint, bár a kezdeti eredmények ígéretesek, ám ez még mindig csak kísérleti stádium, és a módszer nem mentes a kockázatoktól sem. Jelenleg még bonyolultnak számít a módszer, de a csontvelő-átültetések is hasonlóan bonyolultak voltak, amikor először alkalmazni elkezdték őket.

Kétségtelenül hátrány, hogy ez a terápia őssejtgyűjtést, génmódosítást és nagy dózisú kemoterápiát foglal magában a szervezet felkészítésére, mindez pedig időt, szakértelmet és sajnos erős, terhelhető beteget igényel. Előnye viszont, hogy ez a stratégia, amely a tervezett őssejtek felhasználásával tartós immunválaszokat generál, nem csupán a rák ellenében használható sikerrel. A jövőben használható lesz például olyan fertőzések, mint a HIV leküzdésére, vagy akár az immunrendszer újratelepítésére autoimmun betegségek esetén.

Nowicki szerint munkájuk elméleti értelemben is igen érdekes, mivel bemutatták, hogy igenis lehetséges a beteg saját őssejtjeinek újraprogramozásával megújuló immunvédelmet létrehozni a daganatos betegségek ellen - ilyen beavatkozást korábban még soha nem végeztek embereken.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Scientists reprogram stem cells to create renewable cancer-fighting T cells

Human cancer-targeted immunity via transgenic hematopoietic stem cell progeny

Irodalmi hivatkozás:

Theodore S. Nowicki et al, Human cancer-targeted immunity via transgenic hematopoietic stem cell progeny, Nature Communications (2025). DOI: 10.1038/s41467-025-60816-z