Remények és kérdések a COVID-19 elleni védőoltás körül

Kilenc hónapja tart a COVID-19 világjárvány. Elfáradtunk, elegünk van, keressük a kiutakat és már nagyon várjuk a védőoltást. A World Health Organisation (WHO) kiadványa szerint a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus ellen jelenleg 33 vakcinát már embereken vizsgálnak, és további 143 jelölt van preklinikai vizsgálatokban. rengeteg pénzt emészt a kutatása, az USA kormányának célja, hogy 2021. januárjára 300 millió biztonságos és hatásos adag vakcina álljon rendelkezésre. Már dollármilliárdokat költött a vakcina előállítására, ami kidobott pénz lenne, ha a klinikai vizsgálatokban az oltóanyag nem bizonyulna hatásosnak és biztonságosnak.

Ugyanakkor egyes szakértők megpróbálják mérsékelni ezeket a túlzott elvárásokat. A World Health Organisation (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus egy augusztus 3-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy „remélhetőleg számos hatásos oltóanyagunk lesz az emberek fertőzésék megelőzésére, de egyik sem lesz "mindentudó".  Dr. Barry Bloom, aki a Harvardon a T.H.Chan School of Public Health-en a fertőző betegségek és az immunológia szakértője, közvetlenebb hangot ütött meg: szerinte az nem élethű, nem reális, hogy a vakcina véget fog vetni a pandémiának. „Ez nem fog megtörténni, elsősorban azért, mert nem fogja mindenki megkapni az oltást, másodszor pedig azért, mert a vakcina esetleg csak részleges védelmet fog nyújtani a vírus ellen. És nem utolsó sorban pedig azért, mert az emberek egy része nem fogja beoltatni magát.”

Lehetetlen annyi ember védőoltással ellátni, hogy kialakulhasson a „nyáj- immunitás” (közösségi védelem), ami megakadályozná a vírust a könnyű terjedésben. Közösségi védelem akkor alakul ki, ha elegendő ember válik immunissá, vagy azért, mert meggyógyult a betegségből, vagy mert védőoltást kapott. Ez a magas fokú népességi immunitás megakadályozná, hogy az adott fertőzéssel szembeni immunitással nem rendelkezők – pl. újszülöttek, vagy az orvosi okokból nem vakcináltak – ki legyenek téve a vírusnak és megbetegedjenek. Egy bizonyos fertőzéssel szembeni „nyáj-immunitás” küszöbértéke 70 - 90% között van, vagyis a közösség tagjainak ekkora százaléka kell, hogy védett legyen. Egyelőre nem tudjuk, hogy COVID-19 esetén hogy reagál a szervezetünk a vírusra, vagy a vakcinára. Így azt sem tudjuk, hogy az oltás mindenki számára védettséget fog-e nyújtani?  És ha igen, akkor ez a védelem jellemzően meddig fog tartani? A nyájimmunitáshoz elegendő-e a közösségi védelem alsó határa (70%), vagy ebben esetben ez túl alacsony, és az emberek ennél nagyobb százalékának kell-e immunisnak lennie a  SARS-CoV-2 vírussal szemben?

Az amerikai laborvizsgálati adatok szerint a lakosság 5-10%-a esett át a COVID-19 fertőzésen a CDC adatai szerint Los Angelesben 1%, míg New Yorkban kb. 20%, a legtöbb amerikai államban 3 és 5%, tehát még az igen súlyosan érintett Egyesült Államok is nagyon messze van attól, hogy „közösségi immunitás” alakuljon ki. Tehát a közösségi immunitás eléréséhez továbbra is szükség van a vakcinára, a vakcinációra.

Lassú bevezetés

Amikor a COVID-19 elleni első oltóanyagokat törzskönyvezik, az ellátás nagyon feszített, nagyon nehezen megoldható lesz. Az első adagokat a leginkább rászorulóknak kell kapniuk. Ezen a héten a National Academy of Sciences közzétett egy tervezetet a vakcina elosztásáról, ami, mely négy fázisban fog zajlani. Kezdetben 10-15 millió adag elégségesnek látszik az USA-ban. Az első fázisban javasolt az egészségügyi dolgozók, és azok beoltása, akik egészségi állapotuk miatt a legnagyobb valószínűséggel halnának bele egy COVID-19 fertőzésbe (idős krónikus betegek, idősotthonok lakói). Ők az amerikai népesség kb. 15%-át teszik ki. A második fázisban (a népesség kb. 30%-a) azokat kell oltani, akik a fertőzés nagy kockázatának vannak kitéve: pl. tanárok, gyermekek képzői, szociális munkások, olyan betegséggel élők, akik vírusfertőzése közepes kockázattal jár, olyanok, akik egymással szoros kontaktusban élnek (börtönlakók, hajléktalan szállók lakói), és azok az idősek, akik az első fázisban nem kaptak oltást. A népesség harmadik, legnagyobb része (kb. 40%-a) következik: a gyerekek, akik lehet, hogy átestek a fertőzésen, de csak enyhe tüneteik voltak, továbbá azok a létfontosságú helyeken dolgozók, akik nem kapták meg az oltást az első két fázisban. A negyedik fázisban az addig be nem oltott lakosok (kb. 5%) részesüljenek vakcinációban. Hazánk is hasonló ütemezésre készül: Müller Cecília az IME egészségügyi szaklap országos egészség-gazdaságtan konferenciáján azt mondta: "megvan az az ütemterv, amely alapján az oltóanyagot biztosítani fogjuk", kérdésre válaszolva pedig úgy nyilatkozott: "Ha lesz is oltás, azt mindenképpen az "első vonalban" dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportokba tartozóknak, illetve az ország közszolgáltatásában részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak" (Forrás: portfolio.hu).

A szkeptikusok meggyőzése

A vakcinációra alkalmas személyek közül nem mindenki egyezik bele az oltásba. A Gallup legutóbbi felmérése szerint az amerikaiak kb. 35%-a nem kíván COVID-19 vakcinát kapni, még akkor sem, ha az ingyenes. A magukat immunizáltatni szándékozó amerikaiak (a népesség kétharmada) jó része viszont nem tenné ezt azonnal. A STAT legutóbbi felmérése alapján 71%-uk azt vallja, hogy legalább 9 hónapot várna az oltás felvételével. Ez megegyezik a WebMD új adataival, melyek szerint az olvasók 73%-a a vakcina megjelenése után még 3 hónapot várna a beadatással. Ez valamennyire érthető is, hiszen az emberek meg szeretnék ismerni a biztonságossági és hatásossági adatokat. „Valójában a maradék 25% aggasztó, azok, akik – akármi is történik – nem akarják megkapni a védőoltást” – mondta el Dr. Bloom.

Az oltásellenesség egyre szaporodik. A WHO legújabb felmérése szerint ez a világ egészségi helyzetére ható egyik legnagyobb fenyegetés. Elég, ha csak a kanyaró példáját említjük, amely a világ számos országában fel-fellángol, mert a szülők nem oltatják be gyermekeiket. Az oltásellenesség jelenlegi mértéke mellett elképzelhető, hogy legalább is az USA-ban nem fogják majd elérni a vakcinációkkal a nyájimmunitás határát. A Gallup felmérés szerint a republikánusok körében nagyobb az oltásellenesség, ők a demokratákhoz képest kisebb arányban fogják igénybe venni a védőoltást, és a nem fehérbőrű amerikaiak (akiket pedig aránytalan mértékben érint a COVID-19) szintén kevésbé fogják oltatni magukat, mint a fehérek. Annyira fontos lenne az oltásellenesség legyőzése, hogy az amerikai döntéshozók fontolgatják: államilag 1000 USD támogatást adnának minden oltás felvétele után.

Hogy fog ez működni?

A védekezésnek az persze csak egyik eleme, hogy elegendő számú ember felvegye az oltást. Egyelőre nem tudjuk, hogy hogyan fog az oltás működni, és mennyi ideig fog tartani a védelem. Legalább 4 olyan esetről tudunk, amikor a COVID-19 fertőzést egy már gyógyult beteg ismét elkapta, tehát a vírus ugyanazon személyt kétszer is megfertőzheti. Nem tudjuk, hogy ez a „re-infekció” milyen gyakori, de ezek az esetek arra utalnak, hogy egyes személyeknek kiegészítő (fokozó, megerősítő, „boost”) oltóanyag dózisra van szükségük a vírus elleni teljes védelem eléréséhez. Hasonlóan, mint a szezonális influenza esetén, ahol is évente ismételt vakcinálás javasolt. Ez a másik oka, hogy a nyájimmunitás elérése időt vesz igénybe.

Azt sem tudjuk, hogy a vakcina mennyire lesz hatásos.  Az FDA és a WHO szerint egy vakcinának legkevesebb 50%-kal hatásosabbnak kell lennie a placebónál, ami jelentheti azt is, hogy az oltás lecsökkenti a fertőzés súlyosságát, de magát a fertőzést nem szűnteti meg, ha a fölső légutakban fennmarad a vírus, akkor még a beoltott egyén is folyamatosan tovább fertőzhet. De még az így ható, tehát nem ideális oltóanyag és megvéd a súlyos megbetegedéstől és a haláltól.

Az első vizsgálatok során valószínűleg csak azt fogják mérni, hogy a beoltott személy milyen beteg, és hogy igényel-e kórházi kezelést. A hosszabb megfigyelések során arra is fény derül, hogy az oltott személy át tudja-e adni a vírust másoknak. Bármilyen vakcináról is van szó, a hatásosság függ az életkortól. Az idősebbek – akiknél leginkább szükséges a COVID-19 elleni védelem – általában nem válaszolnak olyan jól a védőoltásokra. Az immunrendszerünk gyengül az életkorral, ezt hívják (immunsenescence). Az idősek speciális kiszerelésű vakcinát igényelnek, amelyben további adjuvánsok segítik azt, hogy az oltás ugyanolyan választ váltson ki, mint a fiataloknál.

Végül, a fertőzés újbóli megjelenése (reintroduction) is nagy probléma. A vírus szétterjed a világban, ezért fennáll a kockázata, hogy máshonnan ismételten visszatér abba az országba, amelynek lakosságát beoltották, és ott újra beindítja a fertőzést. Ez történik minden évben a kanyaróval. A legtöbb országban az emberek több mint 90%-a be van oltva kanyaró ellen. A kanyaró elleni vakcina a valaha készített leghatásosabb vakcina, alapvető és hosszú ideig tartó védelmet nyújt a nagyon ragályos, a levegőben sokáig fennmaradó vírus ellen. A kanyaróvírus annyira fertőző, hogy megfertőződhetünk, ha bemegyünk egy olyan helyiségbe, ahol órákkal azelőtt egy fertőzött személy tartózkodott. A kanyarót minden évben behozzák valahonnan az USA-ba. Az oltás felvételét elmulasztók miatt a behurcolt esetek beindítják a járványt, a fertőzés elfojtása egyre nagyobb gondot jelent a közegészségügynek, és fennáll a veszélye, hogy a kanyaró vírusa ismét endémiás lesz.

A COVID-19-et csak a világ túlnyomó részének beoltásával lehet megfékezni. A nemzetközi COVAX-nak nevezett törekvés, melyhez már 76 jobb gazdasági helyzetben lévő ország csatlakozott, de az USA nem (!), arra irányul, hogy pénzügyileg fedezze  a szegény országok lakosságának vakcinálását.

A belátható jövőben azonban változatlanul igen fontos a távolságtartás, a maszkviselés, a fokozott kéz-higiéne. A WHO főigazgatója, Mr. Tedros szerint a járvány megállítása a népegészségügyi feladatokon és a kezelések javításán kívül az emberi felelős magatartáson is múlik. Ha majd lesz vakcinánk, a járvány féken tartásása érdekében akkor is fontos lesz a kiterjedt tesztelés, afertőzöttek izolásása és kontaktjaik felkutatása.   

Források: 

Goodman B. Why a vaccine won’t be a quick fix for COVID-19? WebMD Health News. Reviewed by Michael W. Smith, MD on September 03, 2020