A magas vércukorszinttel élők számára a mozgással kiegészített ketogén étrend hozhat kedvező élettani változásokat.

Átlagosan 35%-kal jobban fogytak azok a nők, akiknél hormonpótló terápia mellett alkalmazták a fogyasztószert.

Napjaink egyik leggyakrabban kutatott témája mind a gasztroenterológia, mind egyéb társszakmák területén a mikrobiom és az intesztinális barrier szerepe a szervezet egészséges homeosztázisának fenntartásában. A mikrobiom egyensúlyának megbomlásával, a barrier szerkezeti válto­zásával, sérülésével a bélfal áteresztőképessége, permeabilitása fokozódik, ami az úgynevezett „szivárgó bél szindróma” vagy „áteresztő bél szindróma” („leaky gut” szindróma) kialakulásához vezet. Jelen tudásunk szerint ezen kórállapot – a kellemetlen szubjektív tüneteken túl – számos egyéb beteg­ség kialakulásában is szerepet játszhat. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a kórkép patológiai hátterét, következményeit, és áttekintjük a lehetséges kezelési, illetve megelőzési stratégiákat.

Az édesítőszerek élelmiszerekben való felhasználása tudományos alapon kialakított szabályok szerint történhet, mégpedig csak olyan esetekben, amikor a felhasználás technológiailag indokolt, és a fogyasztó érdekét szol­gálja, ahhoz az élelmiszerhez és olyan mennyiségben, amelyre engedély van.

Szignifikáns javulást hozott a policisztás vesebetegségben a vesefunkciók terén a ketogén étrend az annak hatásait kereső KETO-ADPKD klinikai vizsgálat során

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Új megfigyeléses adatok szerint a mediterrán étrend hatására nőkben csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések incidenciája és a halálozási arány is.

Az étkezések közötti 4,5 órás vagy annál rövidebb szünet a halálozás fokozott kockázatával jár a hosszabb időközökhöz képest egy nagy, új prospektív tanulmány szerint.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság lapjában megjelent véleménycikk fő következtetése, hogy a szívinfarktus és a stroke megelőzése érdeké­ben a tojás(sárgája) és a vörös húsok fogyasztását kerülni, a fehér húso­két korlátozni kell. Mivel csökkent vesefunkció esetén felgyülemlenek a bélmikrobiom által termelt toxikus metabolitok, az idősek és a vesebe­tegek fokozottan ki vannak téve a tojás- és húsfogyasztás ártalmainak. A túlnyomóan növényi alapú táplálkozás az élelmiszer-termelést és a kar­diovaszkuláris egészséget is fenntarthatóbbá teszi.

A modern diabetológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az inzulin­pumpa-kezelés, a szöveti glükózmonitorozás. Jelen összefoglalóban a glükózmonitorozással kapcsolatos számos gyakorlati szempontot, a monitorozás optimális gyakoriságát, a folyamatos glükózmonitorozó rendszerek hatékonyságát, megbízhatóságát és szere­pét elemezzük, és foglalkozunk a kapott glükózinformációk felhasználásának módjával.