Ketogén étrend policisztás vesebetegségben
Szignifikáns javulást hozott a policisztás vesebetegségben a vesefunkciók terén a ketogén étrend az annak hatásait kereső KETO-ADPKD klinikai vizsgálat során
- Tartós dialízisre szoruló metasztatikus vesetumor operálhatóságának elérése cabozantinib terápia mellett
- Krónikus vesebetegség felismerése, kivizsgálása és kezelése
- Keto-szerű étrend és szívbetegség kockázat
- Módosított Atkins-diéta gyógyszerrezisztens epilepsziában
- Ketogén diéta sclerosis multiplexben
- Ketogén étrendek gyógyszerrezisztens epilepsziában
A Cell Reports Medicine folyóiratban november 6-án jelent meg a Kölni Egyetem kutatóinak cikke, amelyben a KETO-ADPKD klinikai vizsgálat eredményeit ismertetik. Ezek közül pedig a legfontosabb, hogy a ketogén étrend az örökletes policisztás vesebetegség kezelési módszere lehet. Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD) okozza a veseelégtelenséggel járó esetek mintegy 10%-át, és világszerte a leggyakoribb örökletes vesebetegség.
A KETO-ADPKD elnevezésű klinikai vizsgálatot Dr. Roman-Ulrich Müller professzor és csapata végezte a Kölni Egyetemi Kórházban és a Kölni Egyetem Öregedéskutatási Kiválósági Klaszterében (CECAD). A Müller professzor által vezetett transzlációs nefrológiai osztály a CECAD-ben kifejezetten az élettartamot meghosszabbító és a betegségek leküzdését szolgáló étrendi beavatkozásokat tanulmányozza.
A KETO-ADPKD randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatban az egyik speciális étrendet - a ketogén étrendet - vizsgálták a policisztás vesebetegség kezelésében. A vizsgálatban összesen 66 beteg vett részt, akiket három csoportba osztottak: az egyik csoport három hónapon át ketogén étrendet követett, a második csoport tagjai havonta egyszer háromnapos vízböjtöt tartottak - nullkalóriás diéta, amely csak vízivást engedélyez -, a harmadik, kontroll csoport pedig a szokásos étrendi ajánlásokat követte.
Az egyik legfontosabb eredmény az volt, hogy a ketogén csoportban a betegek 95%-a, a vízböjtös csoportban pedig 85%-a számolt be arról, hogy a diéta megvalósítható (sokan kételkedtek abban, hogy a mindennapi életben is lehetséges lenne ezeket az étrendeket a leírtaknak megfelelően alkalmazni). A kutatók a vérmintákban mért biomarkerek - ketontestek - segítségével képesek voltak kimutatni, hogy a résztvevők valóban betartották az előírt étrendet. (Sok más étrendi vizsgálattal ellentétben ennek a tanulmánynak a felépítése megfelelt egy gyógyszervizsgálatban megköveteltnek (randomizált, kontrollos vizsgálati elrendezés), így megfelelt a legmagasabb szintű vizsgálati követelményeknek.
A ketogén diéta egy olyan étrend, amely első pillantásra szokatlannak tűnik, mivel kerüli a szénhidrátokat, például a cukrot vagy a lisztet, miközben a diétázó a szokásosnál több zsírt fogyaszt. Ezt az étrendet általános élethosszabbító hatása tekintetében is vizsgálták. A tanulmányban sikerült kimutatni, hogy már három hónap elteltével pozitív változások mutatkoztak olyan fontos paraméterekben, mint a vesefunkció, és nem voltak váratlan mellékhatások. A veseműködésben bekövetkezett pozitív változások statisztikailag szignifikánsak voltak, sőt, meghaladták a kutatók várakozásait. Müller professzor meg van győződve arról, hogy a vizsgálat eredményei fontos lépést jelentenek a policisztás vesebetegség lehetséges új kezelése szempontjából. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy ezek a II. fázisú, hasonló felépítésű vizsgálatból származó adatok még nem elegendőek ahhoz, hogy a ketogén diétát általánosan ajánlják a policisztás vesebetegségben szenvedő betegek számára. További nagyobb, több helyszínen végzett vizsgálatokra van szükség az eredmények megerősítéséhez és annak tisztázásához, hogy a vesefunkcióban hosszú távon, mellékhatások nélkül érhető-e el tartós javulás.
Általánosságban azonban ez a tanulmány már most is nagyon fontos, mert a gyógyszeres vizsgálathoz hasonló felépítésének köszönhetően bizonyítja, hogy a helyes táplálkozás bizonyos esetekben ugyanolyan hatékony lehet, mint egy gyógyszer alkalmazása. Müller szerint a jövőben az ilyen kialakítású vizsgálatok számos étrenden alapuló kezelési stratégia kiindulópontjai lehetnek.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Sadrija Cukoski et al, Feasibility and impact of ketogenic dietary interventions in polycystic kidney disease: KETO-ADPKD—a randomized controlled trial, Cell Reports Medicine (2023). DOI: 10.1016/j.xcrm.2023.101283
