A serdülőkori mértéktelen alkoholfogyasztás hosszú távú kognitív és mentális egészségügyi következményekkel járhat.

Egy kutatás rávilágít arra, miként képes az agy teljesítményét optimalizálva leküzdeni a multitaskinggal járó kognitív korlátokat.

A napfény a D‑vitamintól független kardiometabolikus előnyöket is nyújthat.

Az “éjjeli baglyok” nehezebben teremtik meg a munka-magánélet egyensúlyát, és körükben gyakoribb a depresszió és a szorongás.

Alkoholbeteg felnőttekben és pszichiátriai ellátásban részesülő serdülők hasonló életminőség-javulást eredményezett a sakk alapú kognitív tréning.

A betegszám folyamatos növekedése egyre nagyobb nyomást helyez az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre.

A CHL1‑pozitív fibroblasztok egészséges tüdőben nem fordulnak elő, így potenciális terápiás célpontot jelenthetnek.

A vér-agy gáton való átjutás a jövőben releváns szempont lehet a vérnyomáscsökkentők kiválasztásában, különösen idősebb betegeknél.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség világszerte jelentős morbiditási és mortalitási tényező, gyakran együtt jár más betegségekkel, amelyek ront­hatják az alapbetegség tüneteit, a funkcionális teljesítményt és az életminő­séget, emellett növelhetik a kórházi kezelés kockázatát és a mortalitást is.

A tüdőrákszűrés mára elfogadott módszere az alacsony dózisú CT-szűrés. Ahhoz azonban, hogy a kívánt populációszintű hatást elérjük, a megfelelő radiológiai értékelésen túl pontosan kivitelezett, számos diszciplínát ma­gában foglaló szűrőprogramra van szükség.