A primer sclerotizáló cholangitis (PSC) ismeretlen etiológiájú, immun-patomechanizmusú, krónikus epeúti gyulladással járó kórkép, melynek során epeúti szűkületek és tágulatok alakulnak ki, ezek következményeivel és jellegzetes szövődményekkel. Gyakran társul idiopátiás gyulladásos bélbetegségekhez. Klinikuma a tünetekkel nem járó laboratóriumi eltéré­sektől a súlyos cholangitisig és májelégtelenségig, májzsugorig terjed. Mind a cholangiocellularis carcinoma (CCA), mind a vastagbélrák (CRC) kockázati tényezője, elkülönítése a CCA-tól rendkívül fontos, de nem mindig egyszerű. Kezelése jelenleg még nem megoldott. A progresszió és a szövődmények korai felismeréséhez szoros követés szükséges. A közelmúltban a PSC-re vonatkozó új nemzetközi szakmai ajánlások láttak napvilágot.^1,2

A US Preventive  Services Task Force (USPSTF) közölte a kardiovaszkuláris betegségek (CV) megelőzése céljából használt aszpirinnel kapcsolatos legújabb javaslatait.

A 2018-ban megjelent három primer prevenciós acetil-szalicilsav- (ASA-) vizs­gálatból egy a kardiovaszkuláris haszon/kockázat arány szempontjából sem­leges lett, kettő nettó ártalmat jelzett; onkológiai téren kettő semleges lett, egy pedig ártalmat jelzett.

A felnőtt lakosság jelentős hányada szed aszpirint orvosi javaslat vagy tájékoztatás nélkül, ily módon valószínűleg nagyobb vérzéses szövődménynek teszi ki önmagát.

Rendkívül éles fejlesztési verseny alakult ki a PARP hatóanyagcsoportba tartozó rákellenes készítmények piacán. Kevés a szereplő, ám óriási a tét.

Az alacsony kockázatú, nem szült nőknél érdemes megindítani a szülést a 39. terhességi héten, mert kevesebb a komplikáció és a császármetszés igénye.

A hazájukból kivándoroltak száma ma világszerte mintegy 60 millió. A me­nekültek, menedékkérők, rendezetlen státuszú külföldi állampolgárok or­vosi ellátása több európai országban, köztük Németországban nagy kihívás az egészségügy számára. E téren számos szinten korlátokba ütközünk. Az itt bemutatott eseteken keresztül megismerhetjük az ellátást akadályozó, nehezítő tényezőket, és szó esik a megoldás lehetőségeiről is.

Egy japán vizsgálatban azt találták, hogy a kisdózisú aszpirin szedése nem hatékony a betegek kardiovaszkuláris eseményeinek primér prevenciójában. Az újabb európai és amerikai vizsgálatok eredményei még váratnak magukra.